Támogatja Ön, hogy bevezessék az állampolgári jogon járó alapjövedelmet Magyarországon?


„Aki nem dolgozik, ne is egyék” – tartja a mondás. Beégett az agyunkba, gyerekként megkaptuk a szüleinktől, felnőttként továbbadjuk a gyerekeinknek. „Akinek nincs semmije, aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér.” – fokozta az üzenetet 2011-ben Lázár János. Az elmúlt években a politikai közbeszéd napirendjére került feltétel nélküli alapjövedelem ötlete azonban szakít ezzel a felfogással, és azt hirdeti: mindenki ehessen, legyen lakása, hogy tanulhasson és dolgozhasson. És bár ez a gondolat elsőre egyértelműen szimpatikusabb, mint a 2011-es vélemény, érdemes megvizsgálni, miért is lenne jó, ha mindenkinek alanyi jogon járna havonta egy bizonyos előre meghatározott összeg. Segít-e a nélkülözőkön és a szegényeken az alapjövedelem bevezetése, mire lehet számítani a munkaerőpiacon, csökkenti-e a társadalmi különbségeket?

Miért igen és miért nem?

A feltétel nélküli alapjövedelem egy gazdaságpolitikai eszköz, amely egy politikai közösség tagjainak egyénként és feltétel nélkül rendszeresen fizetett, az alapvető  szükségletek fedezésére elegendő jövedelmet biztosít. Angliában, Speenhamland környékén már 1795-ben elindult egy a feltétel nélküli alapjövedelemhez hasonló segélyezési rendszer bevezetése. A napóleoni háborúk okozta megnövekedett kenyérárak miatt a helyi vezetők úgy döntöttek, hogy a helyi adók egy részéből segélyt vagy bérkiegészítést adnak a rászorulóknak. A támogatásnál figyelembe vették a rászorulók jövedelmét, az eltartottak számát és életkorát is. Ez az alapjövedelmi forma elterjedt aztán egész Dél-Angliában, és egészen az 1830-as évekig működött. Ahogy Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője írja egy tanulmányában, a speenhamlandi példa felért egy “morális földrengéssel”. A rendszer ugyan átmenetileg több százezer ember életminőségén javított, hosszú távon azonban tévedésnek bizonyult. Ahogy Polányi Károly gazdaságtörténész világhírű, A nagy átalakulás című könyvében (először 1944-ben jelent meg) jellemezte: „…Speenhamland olyan automata volt, amely lerombolt minden normát, amelyre társadalmat alapozni lehet. Nem csak a munka elől való kitérést és az alkalmatlanság színlelését jutalmazta, de épp azon a kritikus ponton növelte a pauperizmus (általános elszegényedés) vonzerejét, ahol az ember még megkísérelte elkerülni a nyomorgó helyzetét.” A „morális károkozás” tehát kockázata az alapjövedelem bevezetésének: az egyéni gazdagság és a morális jó között ugyanis feszültség áll fenn, a vagyoni különbségeknek morális töltetük van. Viszont Bencsik szerint sem nyújt megoldást a Lázár-féle kijelentés, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. A szegénység leküzdésében pont olyan fontos megvizsgálni a kérdés morális vonatkozásait, mint az elméleti hátteret: „Milyen az a korszerű állam-modell, amely megőrzi az egyéni kezdeményezés, erőfeszítés anyagi jutalmazásának rendszerét, de amely a szegények iránti felelősséget sem hárítja el magától?”

A mai értelemben vett feltétel nélküli alapjövedelem gyökerei már a hatvanas években megjelentek pl. Friedrich August von Hayek és Milton Friedman írásaiban. A szegénység elleni küzdelem morális hátterével is foglalkoztak mindketten. Érezték, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nem csak gazdasági, hanem szociális veszélyeket is rejtenek, amelyek könnyen csaphatnak át akár rasszizmusba vagy tömegvándorlásba. Ha bizonyos rászoruló csoportok munka nélkül jutnak jövedelemhez, a többségi társadalom kitaszíthatja őket. Emellett az állampolgársághoz kötött feltétel nélküli jövedelem a szegényebb országokból az alapjövedelmet biztosító országok felé mozdíthatja a nélkülözőket. Új módszer bevezetését szorgalmazták, amellyel a piaci szabályozó rendszerek is képesek lehetnek a szociális feszültségek kezelésére, és amellyel megszűnhet az óriási szakadék szegények és gazdagok között. Korunk technológiai fejlődésével csak megerősödött az igény az új intézmények megteremtésére. Zöld és baloldali gondolkodók és politikusok mellett konzervatívok és liberálisok is az alapjövedelem bevezetését sürgetik. De nem csak az ő támogatásukat élvezi az alapjövedelem: világcégek vezetői (Mark Zuckerberg, Bill Gates vagy Elon Musk) is a mielőbbi bevezetését szorgalmazzák. Egy 2016-os interjújában még Barack Obama is az alapjövedelem bevezetését említette mint a mesterséges intelligencia és a robotika elterjedése miatt kialakuló foglalkoztatási problémák egyik lehetséges megoldását.

2014-ben a LÉT mozgalom bemutatta Ajánlat a magyar társadalomnak című tanulmányát, amelyben a feltétel nélküli alapjövedelem reálisan megvalósítható megoldását vázolta. Számos európai és tengerentúli ország már elindított hasonló támogatási rendszert. Finnországban 2017-ben indult el egy próbaüzem 2000 fővel: itt havi 560 euróval támogatják a rászorulókat. Az elmúlt hónapok tanulságai alapján már megállapítható, hogy csökkent a munkanélküliség okozta stressz a résztvevők körében. Hosszú távon a munkahelykeresésben várnak előrelépést a bevezetésével. Kanadában, Ontario tartományban is 2017 elején indult el a feltétel nélküli alapjövedelem kísérleti programja, itt havi 1320 dollárt kapnak véletlenszerűen kiválasztott rászoruló emberek. És bár alapvetően a baloldalhoz köthető az alapjövedelem gondolata, ebben az esetben egy konzervatív tanácsadó, Huth Segal volt a fő támogatója: szerinte minden racionális gondolkodó azon van, hogy ösztönözzék a munkavállalást, és biztosabb hátteret adjanak az embereknek. Segal szerint a segélyalapú szociális programok ugyan a szegénység egyes tüneteit enyhítik, de nem kínálnak sem kiutat, sem hosszabb távú megoldást. Mindkét előbbi példa célja, hogy kiderüljön, valóban megoldást nyújt-e az alapjövedelem a szegénység csökkentésében. Skócia, Anglia, Hollandia, Spanyolország, Amerikából Kalifornia állam is hasonló programok bevezetésén dolgozik. Svájcban viszont 2016-ban népszavazáson utasították el az alapjövedelem bevezetését.

Hazánkban a Párbeszéd (a LÉT tanulmányát véve alapul) dolgozta ki az Alapjövedelem koncepcióját. Azóta a korábban tartózkodó szocialista álláspont is megváltozott, és Botka László javaslatára bekerült az alapjövedelem gondolata az MSZP programjába is. Javaslatuk a legalább 8 éve Magyarországon élő magyar állampolgárok számára biztosítana havi jövedelmet, 25 ezer forinttól 100 ezer forintig terjedő összegben. 25 ezer forint járna a 18 év alatti gyermekeknek, a 18 év feletti inaktívaknak 50 ezer forint, a kismamáknak 75 ezer forint. A negyedik csoport, a munkaviszonnyal rendelkezők számára bérkiegészítés formájában érkezne az alapjövedelem, és az állam így garantálná a 100 ezer forintos minimálbérüket. A Párbeszéd kalkulációja alapján az alapjövedelem teljes költsége évente 2200 milliárd forint lenne, amelyet hat fő finanszírozási módból fedeznének: szociális kiadások, amelyeket az alapjövedelem kivált (565 milliárd forint), igazságos adórendszer (488 milliárd forint), a bevezetéssel keletkező többletjövedelem (193 milliárd forint), az államháztartás pazarlás-ellenes fordulata (146 milliárd forint), progresszív gazdaságpolitikai fordulat, többek között a közmunka részleges kiváltása, a társasági adókedvezmények szűkítése, a bankadó egy részének megtartása (597 milliárd forint)  és egy korrupcióellenes fordulat (175 milliárd forint). Prognózisuk szerint ezzel a felére csökkenhetne a szegénységi ráta (a szegénységi arány 16,4%-ról 8,6%-ra, a létminimum alatt élők aránya 40,7%-ról 29,1%-ra), bővülne a foglalkoztatás (a minimálbér emelésével nőne a munkaerőpiacra való visszatérési kedv), segítséget kapnának a felsőoktatási hallgatók és a gyermekvállalók is. Az alapjövedelemről szóló javaslatában a Párbeszéd is kiemeli a morális változásokat, a „túlélési szorongás” okozta stressz csökkenését, valamint a közösségi szellem és a társadalmi részvétel megerősödését.

Az alapjövedelem bevezetése ellen azonban számos kritika is megfogalmazódott az elmúlt években. A miniszterelnök mellett több kormánypárti politikus is demagóg és felelőtlen döntésnek tartaná a bevezetést, szerintük a munkavégzésen alapuló gazdaságok bedöntését eredményezné. Egy, a Dinamó blogon megjelent írásban is felmerül, hogy a munkaerőpiacra való visszatérést nehezen ösztönözheti az alapjövedelem bevezetése egy olyan társadalomban, ahol generációk nőttek fel munkanélküliségben. Viszont a gyermekek jövője szempontjából igenis előnyökkel járna egy ilyen támogatási rendszer. Közpolitikai szempontból is érte kritika a Párbeszéd javaslatát, Szigetvári Viktortól például, aki szerint ilyen típusú társadalompolitikai intézkedések nem nyújtanak megoldást  a jelenlegi gazdasági válságban: a Párbeszéd javaslata 2000 milliárd forintnál is több jóléti  átcsoportosítást jelent, és a pénzügyi mozgástér egészének felhasználása egyetlen társadalompolitikai eszközre hiba, a középosztály megerősítése nélkül pedig nincs esély új szegénységpolitika bevezetésére. Istvánffy András szerint a feltétel nélküli alapjövedelem „a kasztrendszer új formája”, mert bebetonozza a társadalmakon belüli és az országok közötti gazdasági hierarchiát, a Magyarországon javasolt 50 ezer forintos összeg pedig a megélhetésre messze nem elég.

Az alapjövedelem koncepciója – támogatói szerint – azonban alapvetően nem közpolitikai javaslat, hanem a munka fogalmát gondolja újra: nem hoz radikális egyenlőséget, de megerősíti a szociális hálót. A politikai közösséget szolidaritási közösségként definiálja, és reagál a kapitalizmus okozta morális problémákra. Karácsony Gergely polgármester bevezette Zuglóban az alapjövedelem mintájára a garantált minimumjövedelmet, amelynek eredményeiből lassan levonhatóak lesznek már a tanulságok. A 124 ezer lakosú Zuglóban jelenleg 629-en kapnak minimumjövedelmet, ez az önkormányzat éves költségvetéséből 400 millió forintot jelent. (A jelenleg nyújtott támogatás fejenként 28 500 forint). A rendszer kicsiben működik, nem omlott össze az önkormányzati költségvetés, és az egész képviselőtestület támogatását élvezi. Az alapjövedelem bevezetésére a világ minden táján erősödik az igény, hosszú távú hatásai azonban még sehol sem mérhetőek. A technológiai fejlődés azonban igényli a változást, és a megváltozott világban megoldást kell biztosítani azoknak az embereknek a számára, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról. Az alapjövedelem eszköz lehet arra, hogy csökkenjen a gazdasági és morális szakadék az emberek között, ehhez azonban politikai elköteleződésre és társadalmi támogatásra lesz szükség.

Források:

2017-11-02 Karácsony Gergely, Népszava: Kísérleti forradalom http://nepszava.hu/cikk/1144481-kiserleti-forradalom

2017-06-16 Büttl Ferenc, Mérce: Az alapjövedelem, a Fidesz vaksága és a baloldal felelőssége http://kettosmerce.blog.hu/2017/06/16/az_alapjovedelem_a_fidesz_vaksaga_es_a_baloldal_felelossege

2017-05-09 Szalai, Index: Csodát művelt az alapjövedelem Finnországban http://index.hu/gazdasag/allas/2017/05/09/csodat_muvelt_az_alapjovedelem_finnorszagban/

2017-03-10 Herényi Károly, Népszava: Orbán és az alapjövedelem http://nepszava.hu/cikk/1123099-orban-es-az-alapjovedelem

2016-11-16 Horváth Bence, 444.hu: Kanadában is kísérletezni kezdenek a feltétel nélküli alapjövedelemmel https://444.hu/2016/11/16/kanadaban-is-kiserletezni-kezdenek-a-feltetel-nelkuli-alapjovedelemmel

2016-11-06 Istvánffy András, Reflektor: FNA-vita: nem érkezett válasz a kasztosodás problémájára http://reflektor.blog.hu/2016/11/06/fna-vita_nem_erkezett_valasz_a_kasztosodas_problemajara

2016-11-04 Catherine Clofford, CNBC: Elon Musk: Robots will take your jobs, government will have to pay your wage https://www.cnbc.com/2016/11/04/elon-musk-robots-will-take-your-jobs-government-will-have-to-pay-your-wage.html

2016-10-27 Istvánffy András, Reflektor: Feltétel Nélküli Alapjövedelem = A kasztrendszer új formája http://reflektor.blog.hu/2016/10/27/istvanffy_andras_feltetel_nelkuli_alapjovedelem_a_kasztrendszer_uj_formaja

2016-08-24 Scott Dadich with Joi Ito, Wired: Barack Obama, Neural Nets, Self-driving Cars, And The Future of The World https://www.wired.com/2016/10/president-obama-mit-joi-ito-interview/

2016-06-05 Stubnya Bence, Index: Nem kell Svájcnak a feltétel nélküli alapjövedelem https://index.hu/gazdasag/2016/06/05/nem_lelkesedik_svajc_az_alapjovedelemert/

2016-04-21 SCD, Index: Nem forgatta fel Zuglót a minimumjövedelem http://index.hu/gazdasag/2016/04/21/zuglo_szocialis_modell/

2015-04-18 Bencsik Gábor, Mandinerblog: Speenhamland – az alapjövedelem morális földrengése http://mandiner.blog.hu/2015/04/18/speenhamland_az_alapjovedelem_moralis_foldrengese

2015-04-16 Babarczy Eszter, Dinamo: Az alapjövedelemről egészen máshonnan http://dinamo.blog.hu/2015/04/16/az_alapjovedelemrol_egeszen_mashonnan

2015-04-07 Szigetvári Viktor, Donimo: Nincsenek csodafegyverek http://dinamo.blog.hu/2015/04/07/nincsenek_csodafegyverek

2015-02-11 SZKB, Index: Magyarország szegényei, Zuglóban egyesüljetek! http://index.hu/gazdasag/2015/02/11/magyarorszag_szegenyei_zugloban_egyesuljetek/

Párbeszéd: Biztos alap – Javaslat az alapjövedelem magyarországi bevezetésére – Közpolitikai vitairat (2015) http://alapjovedelmet.hu/wp-content/uploads/2015/04/MMAA_alapjovedelem_vitairat-final.pdf

Létpénz: Ajánlat a magyar társadalomnak (2014) http://let.azurewebsites.net/#ajanlat-a-magyar-tarsadalomnak

2011-03-19 Index: Lázár szerint akinek nincs semmije, az annyit is ér https://index.hu/belfold/2011/03/19/lazar_szerint_akinek_nincs_semmije_az_annyit_is_er/

Lap bezárása

Bezár