Támogatja Ön a magyar kormány keleti nyitás programját?


Mi a probléma?

Szijjártó Péter 2017. május 23-án a Magyar Külgazdasági Szövetség budapesti közgyűlésén jelentette be, hogy a magyar kormány 2011-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiája felértékelődik a következő években. A nyitás kelet felé gazdasági szempontból előnyös stratégiának tűnik, hiszen az exportpiacok megszerzése és a keleti tőke bevonzása a célja. Nem véletlen, hogy az EU és annak tagországai is kiemelt partnerként kezelik a térséget: a Francia Köztársaság elnöke, Emmanuel Macron például 2018. január 9-én tette közzé a hírt, hogy Franciaország 10 milliárd eurónál is többet invesztál annak az ultramodern francia gyárnak az építésébe Kínában, amely nukleáris hulladékot zárt rendszerben semlegesít és tárol.

Becsey Zsolt PhD, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora egy előadásában 2013-ban összegezte a keleti nyitás főbb előzményeit: „a rendszerváltáskor egy már elkezdett nyugati integrálódás kapott új lendületet, amelyet nemcsak gazdasági, hanem politikai okok is motiváltak. A politikai okok között kiemelhető, hogy értékrendszerünkben az európai és atlanti értékvilághoz való „reintegrációt” hangsúlyoztuk: 1990-ben beléptünk az Európa Tanácsba, 1994-ben életbe lépett az EU-val az Európai Megállapodásunk, 1999-ben pedig a NATO tagja lettünk. (…) 2004 óta Magyarország az Európai Unió tagja, amely integráció akkor történt meg, amikor az EU erőteljes fellendülésben volt, és kialakult a belső piac (1992 végén), megszületett a maastrichti rendszer, benne az euróövezet, valamint a külpolitikai együttműködés mellett a belügyi együttműködés, és kidolgozásra került a schengeni rendszer.” Az EU-n belüli gazdasági növekedés azonban a 2010-es évekre lelassult. Nagy Róza közigazgatási államtitkár 2012-es Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, hogy a keleti nyitás azért fontos, mert a magyar gazdaság csak akkor tudja növelni teljesítményét, ha olyan országokkal épít ki intenzív, szoros kapcsolatokat, ahol dinamikusan növekszik a GDP, szemben a növekedési problémákkal küszködő Európával. Ezek az országok pedig egyértelműen a feltörekvő, jellemzően keleti, fizetőképes országok.

Eredmények

A 2011-ben meghirdetett keleti nyitás stratégiájának fő célkitűzése volt, hogy a magyar export egyharmada Keletre menjen, mivel – a kormányzat értelmezése szerint – a változó világban a magyar gazdaság fellendülésében kulcsszerepe lehet a diverzifikáltabb exportszerkezetnek. Orbán Viktor 2017 júliusában elismerte, hogy a kormány célkitűzése eddig nem sikerült (a KSH adatai szerint az Európai Unió országainak prioritása megkérdőjelezhetetlen exportunk szempontjából, részarányuk jelenleg a 80%-hoz közelít, Ázsiába az elmúlt években is csak a magyar export 5-7%-a ment), azonban mindent elkövetnek azért, hogy a keleti nyitás minél sikeresebb legyen. Szabó László külügyi államtitkár elmondása szerint amikor a keleti nyitás lehetséges eredményeit számba vették, nem számoltak azzal, hogy az Oroszország elleni szankció ilyen hosszú ideig eltart. Az orosz piac elleni szankciók valóban súlyosan érezhetőek: Szijjártó Péter arról számolt be a Kommerszant orosz napilapnak 2017 januárjában, hogy „számításaink szerint Magyarország elvesztett nyeresége az export területén három év alatt 6,5 milliárd dollár volt.” Magyar Levente, a külgazdasági tárca államtitkára is az Oroszországot büntető intézkedések súlyos hatásáról nyilatkozott: Oroszország a harmadik helyről a 14. helyre szorult vissza hazánk külkereskedelmi partnereinek rangsorában, egyes ágazatokban eltűnt a kereskedelmi teljesítményünk fele. Csak az agráriumunk több milliárd eurónyi veszteséget szenvedett el. Magyarország azonban egyre erősebb szálakkal kötődik az országhoz (lásd: Paks II), amelyekkel az egyes témák összetettsége miatt a konzultációban külön kérdésekként foglalkozunk.

A KSH országok szerinti adataiból kiderül, hogy szankciók ide vagy oda, nem csak az oroszországi export (2011-ben 717 ezer Mrd (milliárd) forint volt, 2016-ban 448 ezer Mrd forint) esett vissza. Visszaestünk többek közt a számunkra korábban igen fontos Szingapúrban – itt a 2011-es 168 Mrd forintos összeg közel egyharmadára, 53 Mrd forintra csökkent 2016-ra. A szaúdi exportunk ugyanebben az időszakban 47 Mrd-ról 32 Mrd-ra esett, és hátrébb léptünk a hatalmas piacot jelentő indonéz (2011: 14,6 Mrd Ft, 2016: 14,3 Mrd Ft), indiai (2011: 96 Mrd Ft, 2016: 52 Mrd Ft) és maláj (2011: 47 Mrd Ft, 2016: 33 Mrd Ft) piacokon is. Néhány országgal minden eddiginél szorosabbra fontuk a barátságot, ám sem Azerbajdzsánnal (14,9 Mrd Ft-ról 12 Mrd Ft-ra csökkent az exportunk az elmúlt 5 évben), sem Bahreinnel (3 Mrd Ft helyett 1,6 Mrd Ft) nem tudtunk exportnövekedést elérni. Kínával is szoros együttműködések kezdődtek, amely állandó partnereink közül egyedüliként pozitív termékkiviteli tendenciát mutat: a 2011-es 337 Mrd összeget 2016-ra közel megdupláztuk (630 Mrd Ft), bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a forgalom több mint 90%-át multinacionális vállalatok bonyolítják (ezekből a tranzakciókból Magyarországnak közvetlen bevétele nincs), és az exportbővülés háromnegyedét külföldi tulajdonú autó- és gyógyszergyárak adják.

Az eredményeket látva felmerül a kérdés: ha a gazdasági mutatók alapján Magyarország számára ezek a kapcsolatok nem hoznak hasznot, akkor milyen szándékok állhatnak az egyes partneri viszonyok mögött?

Kiemelt partnereink Magyarországi befektetései

Szijjártó Péter beszámolója szerint a magyarországi kínai beruházások összértéke 2017-ben meghaladta a 4,1 milliárd dollárt, illetve a közép-európai régió országai közül a magyar cégek kínai exportja a legmagasabb. Állításával Mészáros M. Tamás index.hu-n 2017 februárjában megjelentetett nagy lélegzetű összefoglalója vitatkozik: a 2011-es 89% után tavaly Kína közép-kelet-európai befektetéseinek már csak 6,4%-a érkezett Magyarországra. Ez abszolút értéken mintegy 25 milliárd forint beruházást jelent nálunk, amely a magyar gazdaság egészét tekintve elhanyagolható érték. A csehekhez 360, a lengyelekhez 470 millió euró kínai tőke érkezett, azaz ott ötször-hatszor annyi pénzt költöttek a kínaiak, mint nálunk. Kínai befektetés volt a Borsodchem eladása is: a vállalat a tulajváltás előtt súlyos adóssággal küzdött, és hosszabb távon átszervezés és elbocsátások vártak volna rá. A céget 1,2 milliárd euróért vette meg a kínai Wanhua holland leányvállalata egy brit és egy osztrák befektetési alaptól, és ha nem is a teljes bevétel lett Magyarországé, de több százmillió eurós nagyságrendű befektetéseket és új munkahelyeket hozott a tulajdonosváltás. Emellett számos közepes és kisebb méretű kínai befektetés is van hazánkban: a Sevenstar nevű cég elektronikai alkatrészeket gyárt, a Comlink más kínai cégek beszállítójaként van itt. Kínai kézben van a Budapest Metropolitan Egyetem (a korábbi BKF). Nemrég jelentették be, hogy a Yanfeng nevű autóipari beszállító 7,4 milliárd forintos beruházással bővíti pápai gyárát – amely regionális terjeszkedés része, a cég egy csehországi beruházást is megkezdett, és Szlovákiában is jelen van. A Magnus Aircraft kecskeméti repülőgyára kínai pénzből épül, és 2017 elején a kormány aláírt egy sor újabb stratégiai megállapodást is a kínaiakkal: például megkönnyítik a kínai tőke hazánkba áramlását, a Magyar Nemzeti Bank pedig beszáll a kínai államkötvénypiacba. Kína emellett lelkes partnerünk a vasútépítésben, számukra Magyarország célként és eszközként is kiváló arra, hogy terveiket megvalósítsák: a beruházások ugyan nem jelentősek, de belépést nyújthatnak az EU-s piacra, és referenciaként szolgálhatnak az uniós terjeszkedésre. Először a ferihegyi reptérre vezető gyorsvasút építése ügyében kezdődtek tárgyalások, ám a projekt különböző okokból mindeddig  nem valósult meg. Hasonló a helyzet a V0-s budapesti vasúti elkerülővel:  ezt a KKM szerint majd a 2011-ben Kínától kialkudott hitelkeretből fogja megépíteni Magyarország, de jelenleg ez elég valószínűtlennek tűnik. A legújabb projekt pedig a Budapest–Belgrád (Budapest-Kelebia) vasútvonal. Ez lenne minden idők legdrágább magyar vasúti beruházása – egy olyan vonalon, amit alig használunk. Az összesen közel 10000 milliárd forintos projekt a kínaiaknak azért állna érdekében, mert nemrég megvették a görögországi Pireusz kikötőjét, ahonnan szeretnének vasúton árut szállítani Nyugat-Európába. Ehhez ki kellene építeni a Balkánon és nálunk a délkelet–északnyugat irányú összeköttetéseket. A pireuszi kínai terjeszkedésből Magyarország csak akkor tudna hasznot húzni, ha a kínai fél telepítene a vonal mellé valamiféle ipari tevékenységet is. Ilyen tervekről egyelőre nem tudunk, a tranzitdíjakból pedig a Figyelő korábbi cikke szerint 2400 évbe telne, mire megtérülnének az elképesztően magas beruházási költségek. A projektet 2018 januárjában az LMP társelnöke, Hadházy Ákos „nem korrupció, hanem hazaárulás”-ként minősítette.
(Forrás és teljes összefoglaló anyag: https://index.hu/gazdasag/2017/02/08/kina_magyar_kapcsolat_orban_longform/)

Ami a rengeteg számadat mellett Kína vonatkozásában érdekes még, az a nyugati sajtó helyzetértelmezése. Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung újságírója 2017 decemberében arról írt, hogy a pekingi eurós hitelkeretből épített magyar-szerb vasútvonal több lehet, mint egy beruházás Kína számára. Az újságíró felvetette a kérdést, hogy ezzel a befektetéssel Peking célja nem az Európai Unió megosztása vagy gyengítése-e, hiszen már vannak arra utaló jelek, hogy a Kínával szorosan együttműködő országok – köztük Magyarország – hajlandóak a pekingi vezetés érdekeinek megfelelően eljárni. Ez utóbbira példa lehet az a 2017. márciusi esemény, amikor a magyar kormány emberi jogi ügyekben tett gesztust Kína és Egyiptom felé: a Magyar Nemzet több forrásból megerősített információi szerint egy közös európai uniós állásfoglalást sikerült megvétóznia a magyar diplomáciának (a dokumentum állásfoglalás lett volna öt kínai emberi jogi aktivista bebörtönzéséről, de magyar kezdeményezésre az egészből nem lett semmi).

Azerbajdzsán 1999 óta áll az EU-val bilaterális kereskedelmi kapcsolatban: Azerbajdzsán összkereskedelmének 48,6%-a (60,7%-a a teljes exportjának és 31,8%-a a teljes importjának) EU országokkal történik. Az EU országok elsősorban tüzelőanyagot, gépeket és szállítási eszközöket, vegyszereket, élelmiszert és élő állatot importálnak Azerbajdzsánból. Az ország sokáig nem tűnt fel Magyarország jelentős gazdasági partnereként: az azeri-magyar barátság nagy nyilvánosságot kapott entréjára 2012-ben került sor, amikor Magyarország nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A két ország gazdasági kapcsolata a történtek után nem kapott új lendületet, jelentős azeri befektetésekről azóta sem tudunk. Bár felvetődött, hogy Safarov szabadságának lehet az ára egy esetleges azeri befektetés Magyarországon, ám az Azerbajdzsáni Állami Olajalap közölte, hogy nem tervezi magyar államkötvények vásárlását. Ezzel szemben – ahogyan arról az OCCRP-ként ismert, szervezett bűnözést és korrupciót feltáró nemzetközi oknyomozó szervezet bizonyítékokat is benyújtott – egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég dollármilliókat kapott a magyar MKB bankban vezetett bankszámlájára Safarov kiadása után. Az összesen 2,9 milliárd dollár értékű pénzmosási botrány kapcsán az OCCRP bankbizonylatokat, tranzakciós igazolásokat hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy 7,6 millió dollár Magyarországon landolt. Az azt átvevő offshore cégek 2015-ben megszűntek, az ügy a Jobbik kezdeményézésére történő kivizsgálását pedig a Fővárosi Főügyészség elutasította, mondván: „az utalások célja és felhasználása ismeretlen, a hatóságok ezt nem értékelték úgy, hogy a banki átutalás ténye bűncselekményt megalapozó körülmény lenne”. Maga az azeri elnök tagadta a vádakat, és elmondta, hogy „tudjuk, hogy Soros György és szolgái” állnak az Azerbajdzsánt lejárató kampány mögött.

A keleti nyitás gyakran mondogatott hívószava az export intenzitásának növelése, nézzük Azerbajdzsán esetében a számokat: 2014-ben Magyarország azeri exportja 72,3 millió dollár volt és 8%-os növekedést mutatott, míg 2015-ben 65,8 millió dollárt tett ki és 8,8%-kal csökkent (a csökkenés alapvetően a dollár/euró árfolyamváltozásból adódott). Az importunk évek óta csekély, 2015-ben mindössze 79 ezer dollárt tett ki. 2016. első három negyedévi adatai szerint az Azerbajdzsánba menő magyar export 32,93 millió dollár volt és 38%-kal csökkent. Fontos összetevője kétoldalú kapcsolatainknak a szolgáltatáskereskedelem, amely 2015-ben 8,57 millió dollárt tett ki, ebből a magyar export 4,21 millió dollár, az import 4,36 millió dollár volt. Azerbajdzsánból érkező közvetlen beruházást a Magyar Nemzeti Bank nem regisztrált.

Azerbajdzsánnal a kapcsolatok egyre szorosabbra fonódnak, talán épp ez alapozta meg a Wizzair döntését, hogy 2013 áprilisa óta közvetlen Budapest-Baku járatot üzemeltet, 2014 novemberében pedig Azerbajdzsáni-Magyar Üzleti Fórumot rendeztek Budapesten. 2016. március 6-i hivatalos látogatásán az Azerbajdzsánban tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó átadta a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést Ilham Aliyev azeri elnök feleségének, Mehriban Aliyeva asszonynak, a Heydar Aliyev Alapítvány elnökének.

2015 őszén Magyarország kaput nyitott Bahrein irányába is, ám erről csak egy véletlen folytán szerezhettünk információkat: 2016 augusztusában a 444.hu fedezte fel, hogy a NOGA, vagyis a bahreini nemzeti olaj- és gázügyi hatóság a honlapján 2015. őszi dátummal egy angol nyelvű beszámolót tett közzé arról, hogy az ország energiaügyi minisztere találkozott a magyar miniszterelnök feleségével. A beszámolóhoz egy olyan fotót mellékeltek, amelyen a helyi illetékesek mellett nem Orbán Viktor felesége, hanem lánya, Ráhel, és annak férje, Tiborcz István látható. Orbán Ráhel a hírt tagadta, nyilatkozata szerint a bahreini hatóság hazudott: férjével magánúton, saját költségen tartózkodtak a közel-keleti államban. Hogy mi történt, pontosan, nem tudni, a tárgyalás kimenetele vagy eredményei egyelőre nem sajtónyilvánosak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium honlapján olvasható 2011-es beszámoló szerint Bahrein „megbecsült gazdasági partnerünk”, ám a két ország között a kétoldalú kereskedelem egyértelmű magyar aktívumot mutat: 2010-ben a teljes export összege 16,2 millió dollárt ért el, amely némi emelkedés a megelőző év 13 millió dollárja után. Exporttermékeink az élelmiszerek, az elektromos izzók és az alkatrészek voltak (valamelyest csökkent az elektromos izzók és alkatrészek exportja a hagyományos világítótestek gyártásának megszűntetése miatt). Importunk elhanyagolható. 2016 óta kormányrendelet rögzíti a Magyarország kormánya és a Bahreini Királyság kormánya között létrejött gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást. E kormányrendelet szerint a két ország összesen 14 területen kívánja az együttműködést erősíteni, a felek pedig a megállapodás aláírásával egyidőben vegyes bizottságot hoztak létre, amely Bahreinban vagy Magyarországon ülésezik, feladata pedig a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődésének megvitatása és a jövőbeni gazdasági együttműködés további fejlesztésére irányuló újabb lehetőségek kijelölése.

Fehéroroszországgal 2017-ben indultak meg intenzív tárgyalások, ezért a két ország közti közös tervekről egyelőre keveset lehet tudni. 2017 májusában Orbán Viktor Szabadkán és Újvidéken Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel és az „Európa utolsó igazi diktátorának” tartott Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnökkel folytatott háromoldalú tárgyalásokat. A találkozóról a kormány sem előzetesen, sem utólag nem számolt be, a megbeszélés tényét „véletlenül”, a szerb miniszterelnök pekingi sajtótájékoztatójából tudhatjuk. A fehérorosz ügyletekre ráhangolásként 2017 decemberében a Magyar Idők jelentetett meg egy anyagot, amely Íjgyártó István, a KKM államtitkárától kapott információkat tárt az olvasók elé. Ezek alapján tudható, hogy a két ország delegációja igyekszik minden akadályt elhárítani a kooperáció útjából, és rendszeresen tárgyalásokat folytat. A Magyarország külkereskedelmi partnereinek listáján 58. helyet elfoglaló országgal elsősorban a pénzügyek, az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és az egészségipar területén tervezünk együttműködést. Minderről szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a fehérorosz Nemzeti Marketing és Konjunktúra Központ, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság és a fehérorosz Állami Akkreditáló Központ. Emellett együttműködési megállapodást írtak alá az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és két fehérorosz partnere, a Köztársasági Vállalkozók Szövetsége, valamint a Belstroycentr-Holding képviselői. Fehéroroszország országunkhoz való ragaszkodása nem újkeletű: Lukasenko 2012 novemberében Magyarországot úgy jellemezte, mint akinek „elege lett a demokráciából és a piaci gazdaságból”, és „nem veszíthetjük el ezt az országot. Ez az az ország, amellyel kapcsolatokat kell építenünk, ugyanúgy, ahogy Lengyelországgal, Bulgáriával és a balti államokkal. Ezek azok az államok, amelyekkel valaha nagyon jóban voltunk.” Fehéroroszország gazdasági válságban van, Oroszországtól kap hiteleket a krízis kezelésére: legutóbb 2017 áprilisában történt ilyen, amikor 1 milliárd dollárnyi hitelt hagyott jóvá számukra Vlagyimir Putyin egy minszki találkozón.

2013 óta nem csak a magyar-fehérorosz, de a magyar-üzbég és magyar-türkmén bilaterális gazdasági kapcsolatok is szárba szökkentek. Üzbegisztán az Amnesty International, a Human Rights Watch és az amerikai állambiztonság véleménye alapján „autoriter ország”, ahol „az emberi jogokat erőszakosan megsértik”. Szijjártó Péter 2013-ban úgy nyilatkozott, Magyarország igyekszik mielőbb lezárni a tárgyalásokat az Üzbegisztánnak nyújtandó kötött segélyhitelről, amelynek nyomán magyar cégek végezhetik el üzbég városok közvilágítási rendszerének modernizálását, valamint magyar egészségügyi berendezések exportját segítenénk Üzbegisztánba. Csak bízni tudunk abban, hogy a közvilágítás modernizációja üzbég helyszíneken kevesebb fejfájást fog okozni a kivitelezőknek, mint azok az esetek, amelyeket 2018 januárja óta az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgál. Türkmenisztán hasonló politikai légkörű ország: egypártrendszer van, az országot több alkalommal is elmarasztaló kritika érte az emberi jogok megsértése miatt. A Reporters Without Borders 2012-es véleménye alapján Észak-Korea után Türkmenisztánban a legkevésbé szabad a sajtó. Türkmenisztánnal hazánknak mindeddig nem igazán voltak gyümölcsöző gazdasági kapcsolatai, bár Szijjártó Péter szerint ők a harmadik legfontosabb partnerünk a régióból. A KSH statisztikái szerint 2012-ben alig 6 ezer dollár értékben hoztunk be terméket Türkmenisztánból, az összeg 2013-ra is mindössze 260 ezer dollárra nőtt. Kivitelünk kicsivel több mint 13 millió dollárt tett ki 2015-ben, viszont 2016-ban, egy „egyszeri ügyletnek” köszönhetően 111 millió dollárra ugrott a mutató (kormánytájékoztatásból átvett idézet, amelyről többet nem tudunk). Azonban még ez az összeg sem képviselt jelentős szeletet az évi majdnem 82 milliárd eurós 2016-os termékkivitelben. A jelek szerint Türkmenisztánnak nincsenek olyan termékei, vagy legalábbis minimális mennyiségben, amelyeket a hazai piacon teríteni lehetne.

A gazdasági kapcsolatok erősödése mellett az oktatáspolitika is fokozottan nyitott a keleti országok felé. Miközben a magyarországi utcákon időről-időre a CEU bezárása elleni demonstrációk zajlottak, Semjén Zsolt 2017. áprilisi látogatása során Iránban aláírta azt az egyezményt, amellyel Magyarország belépett az iráni atomprogramba. Magyarország a helyi sajtó szerint 85 millió eurós – 26 milliárd forintos – hitelszerződést ajánlott fel egy közös atomerőmű-projekt finanszírozására, és emellett 100 magyar egyetemi helyet is Teheránnak. Szintén oktatási területen a megújított Stipendium Hungaricum ösztöndíj a 2017/2018-as tanévtől a korábbi 80 helyett 200 pakisztáni diák számára biztosít ösztöndíjat magyarországi tanulmányok folytatásához, mint ahogyan szintén 200 a száma az azerbajdzsáni, a kazahsztáni és az oroszországi diákoknak is, akik ösztöndíjjal Magyarországon tanulhatnak. Jordániából 400, Kínából 200, Törökországból évente 150 diákot támogat ösztöndíjjal Magyarország.

Összegzés

A keleti nyitás tehát az elérhető számadatok alapján nem hozza azokat a gazdasági mutatókat, amelyeket a program meghirdetésekor célul tűzött ki a kormány. Az kétségtelen, hogy a keleti országokkal való kapcsolataink egyre intenzívebbek, az államfői vagy miniszteri találkozók egyre gyakoribbak a keleti térség képviselőivel. Hogy mindennek lesz-e Magyarország gazdasága szempontjából pozitív eredménye, vagy pusztán politikai területszerzésekről van szó, az várhatóan a következő években fog kiderülni.

Források:

2018-01-11 Spirk József, 24.hu: Hadházy: A kínai pénzből épülő vasút nem egyszerű korrupció, hanem hazaárulás https://24.hu/belfold/2018/01/11/hadhazy-a-kinai-penzbol-epulo-vasut-nem-egyszeru-korrupcio-hanem-hazaarulas/

2018-01-09 Lengyel Miklós, hvg.hu: Macron megmutatta Orbánnak, mi az a keleti nyitás francia módra http://hvg.hu/gazdasag/20180109_Macron_megmutatta_Orbannak_mi_az_a_keleti_nyitas_francia_modra

2017-12-04 Hírtv: Egyre messzebb Nyugat: Orbán a keleti nyitás politikáját követi https://hirtv.hu/hirtvkulfold/egyre-messzebb-nyugat-orban-a-keleti-nyitas-politikajat-koveti-2431602

2017-12-01 MagyarIdők: Van tér a magyar-fehérorosz gazdasági kapcsolatok fejlesztésére http://magyaridok.hu/gazdasag/van-ter-magyar-feherorosz-gazdasagi-kapcsolatok-fejlesztesere-2523955/

2017-09-05 Rádi Antónia, Átlátszó: Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején https://atlatszo.hu/2017/09/05/azeri-gurulo-dollarok-budapesten-a-baltas-gyilkos-kiadasa-idejen/

Catalina Raileanu and Cosmin Nitu, OCCRP: The Azerbaijani Laundromat https://www.occrp.org/en/azerbaijanilaundromat/

2017-07-04 Népszava: A keleti nyitás leállt a déli el sem indult http://nepszava.hu/cikk/1133757-a-keleti-nyitas-leallt-a-deli-el-sem-indult

2017-05-23 Hirado.hu: Szijjártó Péter: felértékelődik a keleti nyitás stratégia https://www.hirado.hu/2017/05/23/szijjarto-peter-felertekelodik-a-keleti-nyitas-strategia

2017-05-20 Sarkadi Zsolt, 444.hu: Orbán a fehérorosz diktátorral is találkozik Szerbiában https://444.hu/2017/05/20/orban-a-feherorosz-diktatorral-is-talalkozik-szerbiaban

2017-05-05 Spirk József, 24.hu: Az Orbán-kormány új keleti barátokat hoz a magyar egyetemekre https://24.hu/belfold/2017/05/05/az-orban-kormany-uj-keleti-baratokat-hoz-a-magyar-egyetemekre/

2017-04-10 Reuters: Belarus says Russia promises new loans of over $1 billion https://www.reuters.com/article/us-belarus-russia-loans/belarus-says-russia-promises-new-loans-of-over-1-billion-idUSKBN17C0KY

2017-02-08 Mészáros R. Tamás, Index: Magyarország lett Kína kapuja, csak Kína nem tud róla https://index.hu/gazdasag/2017/02/08/kina_magyar_kapcsolat_orban_longform/

74/2016. (IV. 5.) Korm. rendelet Magyarország Kormánya és a Bahreini Királyság Kormánya közötti gazdasági és műszaki együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600074.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

2015-12-03 Váczi István, Figyelő: 2400 év alatt térülhet meg Orbán vasútja http://archive.figyelo.hu/cikkek/426929-2400-ev-alatt-terulhet-meg-orban-vasutja

2015-11-11 RZ, mno.hu: Nem sikerült a keleti nyitás https://mno.hu/gazdasag/megsem-lett-akkora-uzlet-a-keleti-nyitas-1303908

2015-03-29 Átlátszó: How Hungary’s big opening to Azerbaijan flops https://english.atlatszo.hu/2015/03/29/how-hungarys-big-opening-to-azerbaijan-flops/

2015-03-11 Rádi Antónia, Átlátszó: Keleti nyitás: Papíron egyelőre csak a Közgép profitált az azeri baltás gyilkos elengedéséből https://atlatszo.hu/2015/03/11/keleti-nyitas-papiron-egyelore-csak-a-kozgep-profitalt-az-azeri-baltas-gyilkos-elengedesebol/

2014-06-18 hvg.hu: Megéri bratyizni egy diktátorral? http://hvg.hu/gazdasag/20140618_Megeri_kvaterkazni_diktatorokkal

2014-02-14 hvg.hu: Szijjártó tovább pörög: itt a magyar-türkmén megállapodás http://hvg.hu/gazdasag/20140214_Szijjarto_tovabb_porog_itt_a_magyarturkm

Becsey Zsolt, Polgári Szemle: A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban (2014) http://polgariszemle.hu/archivum/87-2014-marcius-10-evfolyam-1-2-szam/tudomanyos-muhelyek/594-a-keleti-nyitas-sulya-a-magyar-kuelgazdasagban

2013-05-19 HungararianSpectrum: Orbán’s Hungary and Lukashenko’s Belarus http://hungarianspectrum.org/2013/05/19/orbans-hungary-and-lukashenkos-belarus/

2011-05-10 Magyar Kormány: Országismertető, Bahrein http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/6B2C0E45-EAE9-4802-920A-46967329E236/0/Orszagismerteto_Bahrein_2011_05_10.pdf

European Comission: Azerbaijan http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/countries/azerbaijan/

Magyarország Nagykövetsége Baku: A magyar-azeri gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok https://baku.mfa.gov.hu/page/a-magyar-azeri-gazdasagi-kereskedelmi-kapcsolatok

KSH: A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országok szerint (2001–)(2/2) https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt009b.html

KSH: A külkereskedelmi termékforgalom forintban, országcsoportok szerint (2012–) https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt016.html

Lap bezárása

Bezár