Támogatja Ön az arányos választási rendszer bevezetését a következő, 2018-as választásoktól kezdve?


Mi a probléma?

Szeptember végén jelentette be Gulyás Márton, hogy példátlan többpárti támogatás mellett törvényjavaslatot nyújtanak be a magyar választási törvény reformjáról. A Közös Ország Mozgalom által tett javaslat egy, a jelenleginél sokkal arányosabb választási rendszer kidolgozását tartalmazza.  De kell ez nekünk egyáltalán? Miért lenne jobb nekünk, ha ez alapján szavazhatnánk 2018-ban? Miért nem jó a régi rendszer? A jelenlegi választási törvény tényleg nem teszi lehetővé, hogy 2018-ban leváltható legyen a Fidesz? És mit jelent egyáltalán, hogy arányos rendszer?

A választási rendszereknek két altípusát különböztetjük meg: az arányos és a többségi választási rendszert. Arányos rendszerben a mandátumokat a szavazatok arányában osztják ki, így a társadalmi akarat és a politikai tagoltság is jobban leképeződik a parlament összetételében. Arányos formula használata a választási rendszerben növeli a parlamentbe jutott pártok számát, fragmentáltabbá teszi a pártrendszert, így a koalíciós kormányzásra is kikényszerítő erővel bír. A folyamatos konszenzuskereséssel azonban ez a választási formula a legkevésbé stabil kormányzást hozza létre. Arányos rendszerben a kis pártoknak nagyobb az esélyük a megerősödésre.

Már 1864-ben Amszterdamban, egy nemzetközi tudományos konferencián sürgették az arányos rendszer megalkotását. 1885-ben Antwerpenben döntöttek végül a tudósok, hogy Thomas Hare szisztémája helyett Victor d’Hont formuláját vezessék be – elsőként Belgiumban, de a 20. század elejére már szinte az összes európai állam áttért az arányos választási rendszerre. Három fő indoka volt a rendszer bevezetésének: 1) a többségi választási rendszer sérti a választói szabadságot, korrupciót szül, és azokat a képviselőket juttatja mandátumhoz, akik kevesebb szavazatot kaptak; 2) valódi többségi hatalmat az arányos rendszer produkál, mert biztosítja a kisebbségeknek is, hogy akaratuk kifejezésre juttassák; 3) d’Hont a versengő listák eredményein alapuló mandátumelosztása hatékony eszköze az arányos képviseleti rendszernek.

Az arányosság vizsgálatakor a legfontosabb szempont, hogy mi az a küszöb, amit egy pártnak el kell érnie, hogy bekerülhessen a parlamentbe. A küszöb mellett maga a választási formula (többségi, arányos, vegyes rendszer) és a kerületnagyság is befolyással van egy választási rendszer arányosságára. Arend Lijphart a választási rendszer aránytalansága és a pártrendszer összefüggéseit vizsgálva arra jutott, hogy az aránytalan rendszer csökkenti a pártok számát a parlamentben, és növeli a többségi győzelmek esélyeit. A magyar választási rendszer aránytalanságának egyik legfőbb oka az egyéni kerületi rendszer sajátos működése. Az egyéni választókerületi rendszerünkben (szemben a listás választással) a kerületek nagysága eltér, így adódhat, hogy ugyanolyan esélyekkel juthat be a parlamentbe egy képviselőjelölt, akinek a választókerületében csak pár száz választásra jogosult él, mint az, akinél ez a szám több tízezer.

A jelenlegi magyar választási rendszer valójában a rendszerváltás egyik alkufolyamatának következménye. 1989-es kialakításakor úgy tervezték, hogy az első szabad választásokon lesz csak érvényes. Megváltoztatására 2013-ig érdemi akarat nem mutatkozott. A rendszer európai mércével nézve aránytalannak számít, de ennek csak részben oka maga a választási rendszer. Az aránytalanság irányába hat a választói magatartás és a pártrendszer is. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az aránytalansággal antidemokratikus vagy alkotmányellenes lenne választási rendszerünk. A 2013-ban elfogadott választási eljárásról szóló törvény viszont az aránytalanságot csak erősítette. Ahogy a Transparency International jelentése akkor összefoglalta, a törvény tovább növelte a korrupció lehetőségét és a gazdasági érdekcsoportok befolyását.

Miért igen?

Bár 2017. november közepén a kormánypártok leszavazták a Közös Ország Mozgalom törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét, a törvényjavaslat kapcsán a választási rendszer elemzése ígéretes kihívás. Olyan arányos választási rendszer bevezetésére irányul ugyanis, amely a listás mandátumok kiosztása során a megszerzett egyéni mandátumokra is figyelemmel van.  Növelné a listás mandátumok számát (93-ról 110-re), viszont csökkentené a bejutási küszöböt (5%-ról 4%-ra). A javaslat alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók egy egyéni választókerületi jelöltre és egy országos listára adhatnának le szavazatot, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok pedig a külhoni választókerületi jelöltekre preferenciális szavazatot adhatnának. A preferenciális szavazat erősiti az arányosságot, hiszen a választó nem csak egy pártra vagy jelöltre szavaz, hanem rangsorolhatja is azokat. Ez a szabályozás biztosítaná az arányos és igazságos eredmények születését. A javaslat nem változtatna volna viszont a jelenlegi egyfordulós rendszeren. A választók ezzel a javaslattal is egyéni jelöltre és pártlistára is szavazhatnának, a mandátumelosztás viszont arányosan, a választói akaratot tükrözve képződik. A 222 fős parlament 110 magyarországi választókörzeti jelöltből, 110 pártlistás jelöltből és 2 külhoni magyar képviselőből állna (akikre csak a külhoni magyarok szavazhatnak értelemszerűen). A 4%-os küszöböt nem elért pártokra leadott szavazatok törlődnének a rendszerből. Összességében így kevesebb szavazat marad, de a bejutott pártok szavazatainak aránya ezzel kicsit megnő, ezáltal több képviselőjük juthat a parlamentbe. A 110 egyéni és 2 külhoni mandátum mellett a 110 listás helyet úgy osztanák ki a pártok között, hogy „minden pártnál az egyéni mandátumaik számát ki kell egészíteni éppen annyi listás hellyel, hogy az eredmény a pártnak összesen járó mandátumszám legyen.” Így tehát minden párt mandátumszáma azonos lesz azzal, amennyi a szavazati arányok alapján jár.

Miért nem?

Az arányos és igazságos választási rendszer bevezetésének számos kritikusa akad. Fontos kiemelni például a Fidesz választási törvénymódosításának támogatóit, akik szerint a módosítással épp hogy csökkent az aránytalanság, hiszen csökkent a parlamenti képviselők száma, megszűnt a területi lista, kevesebb ajánlócédula kell a jelölteknek, és eltörölték a kétfordulós választásokat is, amelyet többen korábban antidemokratikusnak minősítettek. Ahogy például Szilvay Gergely írta egy publicisztikájában, nem csak egyféle igazságos választási rendszer létezik, hanem többféle. Több jobboldali gondolkodóval egyetemben Szilvay sem hiszi, hogy a választási rendszer megváltoztatásával változnának a győztesek esélyei, és hangsúlyozza azt is, hogy a jelenlegi választási rendszer valójában megkönnyíti a rajthoz állás lehetőségét.

A Közös Ország Mozgalom törvényjavaslatát vizsgálta az elektor.hu is. A törvényjavaslat egyik előnyeként kiemelték a mandátumelosztási javaslatot, ami egy az egyben a szavazói akarat alapján történne. Az arányos rendszerre irányuló törvényjavaslat másik fontos pozitívuma, hogy azoknak a határon túl élő magyaroknak is biztosítana szavazati jogot, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel. De ahogy az elemzés rávilágít, a Közös Ország Mozgalom-féle javaslatnak számos hátulütője is van. A jelenlegi 5%-os bejutási küszöb például nem eredményez jelentős különbséget a pártok mandátuma és a szavazati arány között. Problémát okozhat az érvényességi küszöb megszüntetésére irányuló javaslat is, hiszen ilyen esetben a pártok nem kényszerülnének intenzív kampányolásra. Az elektor.hu kitér a határon túli magyarok szavazásával kapcsolatos részletekre is: szerintük a törvényjavaslatban előírt szükséges jelölti ajánlások száma irreálisan sok. Ha például egy Kaliforniában élő magyar jelöltként szeretne indulni a választásokon, a jelöltállításhoz szükséges 250 ajánlást úgy tudná csak összegyűjteni, ha találna 250 olyan támogató magyar állampolgárt ugyanabban az USA államban, aki nem rendelkezik állandó magyar lakcímmel. A jelöltállítás folyamata így irreális nehézségeket okoz.

Összegzés

Minden demokráciát szilárdító és arányosságot elősegítő javaslat üdvözlendő a magyar politikai életben. A Közös Ország Mozgalom törvényjavaslata elősegítené az átláthatóbb, letisztultabb politikai versenyt. A javaslattal esélyt kapnának a most háttérbe szorított politikai szereplők is, és a társadalom szélesebb rétege tudná akaratát érvényesíteni a törvényhozás szintjén. Arányosabb választási rendszerrel érdemben lenne lehetőség a korrupció visszaszorítására és a gazdasági szereplők szerepének és befolyásának csökkentésére az Országgyűlésben, mert átláthatóbbá válna a képviselők által a kampányra költött összeg, ők pedig kevésbé lehetnének befolyásolhatóak. Az arányosabb rendszer bevezetésével nőne a választási aktivitás, így a választásra jogosultak számának növekedésével a korábbiaknál nagyobb szerep jutna az embereknek a döntéshozatali részvételben. A példaértékű összefogás a javaslat mellett bizonyítja, hogy pártállástól, ideológiától függetlenül is támogatandó egy igazságosabb és arányosabb választási rendszer bevezetése. A javaslat néhány pontja ellen felvázolt kritikák azonban a jelenlegi változatának újragondolását, áttervezését sürgetik, amellyel egy még szélesebb körben elfogadott választási törvényjavaslat születhetne meg.

Források:

2012-12-19 Transparency Internation: Sérti az átláthatóságot a Választási Törvény https://transparency.hu/hirek/serti-az-atlathatosagot-a-valasztasi-torveny/

2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300036.TV

Elektor.hu: Ahogy a szavazók akarják http://elektor.hu/felfedezo/ahogy-a-szavazok-akarjak

Alkotmányjog, Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet (2005) http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/alkotmanyjog/ch01s04.html

Közös Ország Mozgalom: Igazságot a választási rendszerben! https://kozosorszagmozgalom.hu/igazsagot-a-valasztasi-rendszerben/

2017-10-17 Dr. Tóth Bertalan (MSZP), Dr. Hadházy Ákos (LMP), Fodor Gábor (független), Szabó Szabolcs (független), Szabó Timea (független) törvényjavaslata az országgyűlési képviselők választásáról http://www.parlament.hu/irom40/17885/17885.pdf

2017-11-13 Pap Szilárd István, Mérce: A Fidesz lesöpörte a Közös Ország Mozgalom választási törvényjavaslatát https://merce.hu/2017/11/13/a-fidesz-lesoporte-az-asztalrol-a-kozos-orszag-mozgalom-valasztasi-torvenyjavaslatat/

2017-10-19 Lengyel Tibor, Zoom: Irányváltásra készül a Gulyás-féle mozgalom https://zoom.hu/2017/10/19/iranyvaltasra-keszul-a-gulyas-fele-mozgalom

2017-06-19 Szilvay Gergely, Mandiner: Mi is az az igazságos választási rendszer? http://mandiner.hu/cikk/20170619_mi_is_az_az_igazsagos_valasztasi_rendszer

2017-06-06 Pintér Bence, MNO: Gulyás Márton: A választási rendszer brutálisan igazságtalan https://mno.hu/belfold/gulyas-marton-a-valasztasi-rendszer-brutalisan-igazsagtalan-2402038

Wikipédia: Preferenciális szavazás https://hu.wikipedia.org/wiki/Preferenci%C3%A1lis_szavaz%C3%A1s

Elektor.hu: Új választási rendszerünk van – Választási rendszer változtatás javaslatok http://www.elektor.hu/felfedezo/uj-valasztasi-rendszerunk-van

http://www.poltudszemle.hu/szamok/2015_1szam/nagy.pdf

http://www.poltudszemle.hu/szamok2/1998/1998_1szam/szoboszlai.pdf

http://www.poltudszemle.hu/szamok2/1999/1999_3szam/fabian.pdf

http://www.poltudszemle.hu/pdf/1994/1994_3/fk.pdf

https://www.ajk.elte.hu/file/BertaZsolt-ValasztasiFormulak.pdf

Lap bezárása

Bezár