Támogatja Ön, hogy a Paks II beruházást a magyar állam orosz állami hitelből és orosz technológiával valósítsa meg?


Mi a probléma?

A jelenlegi paksi atomerőmű négy működő blokkja 1969-1987 között épült, teljesítményük egyenként 500 MW. A Paksi Atomerőmű 2014-ben a Magyarországon termelt áram kb. felét adta. Ekkor döntött úgy a magyar kormány, hogy az atomerőmű kapacitásnövelése miatt két új blokkal bővíti az erőművet. Az új blokkok építését az elfogadott Energiastratégia alapján kezdték meg. Indoklásuk szerint hazánkban a következő évtizedekben számos elöregedő, rossz hatásfokú hagyományos (fosszilis, vagyis szén-, olaj- vagy gáztüzelésű) erőművet kell leállítani, ezért van szükség az atomerőmű bővítésére. A jelenlegi blokkok meghosszabbított üzemideje csak a 2030-as évek közepéig biztosít erőművi forrást, onnantól a kiesett villamosenergia-termelés 40%-át kellene majd pótolni az új blokkokkal. A bővítés mellett szól, a kormány szerint, az áramfüggőségünk és a károsanyag-kibocsátás csökkentése is.

Ahogy azonban az már napvilágra került, az olcsó és biztonságos áram mégsem annyira olcsó és biztonságos. 2017 márciusában az Európai Bizottság jelentéséből kiderült: Paks II egy magánbefektető számára életképtelen beruházás lenne, és várhatóan nagy mértékű támogatásra szorul a magyar adófizetők pénzéből. A magyar adófizetőknek viszont nem csak ezért kell mélyen a pénztárcájuk fenekére nézniük. A 2014. évi XXIV. törvény szerint Oroszország legfeljebb 10 milliárd euró összegű állami hitelt biztosít Magyarország számára a két új paksi blokk tervezéséhez, megépítéséhez és üzembehelyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. Az Energiaklub számításai szerint csak úgy tud majd Paks II életképes maradni, ha folyamatosan támogatást kap a központi költségvetésből. E szerint a magyar adófizetők húsz éven keresztül évente kb. 100 milliárd forinttal lennének kénytelenek finanszírozni a projektet, mert az erőmű várható bevételei nem elegendőek a működés fenntartására és az orosz hitel részleteinek fizetésére. A Paks II körül kialakult parázs viták másik fontos kérdése pedig az, hogy a nemzetközi szerződés részletei, a háttértanulmányok, a döntést megalapozó dokumentumok vagy hiányoznak, vagy nem megismerhetőek, mert titkosítottak.

Miért igen?

A Paks II projekt előzetes számításai alapján a magyar villamosenergia-rendszerben 2016-ban beépített erőművi villamosenergia teljesítőképességnek 2031-re már csak 62%-a áll majd rendelkezésre. Paks II támogatói szerint az új blokkok üzembelépésével teljes egészében kiegyenlíthető lesz a 2020-as évekre prognosztizált hagyományos erőművi kapacitások leállásának hatása. A blokkok üzembe helyezése pozitívan hatna energiafüggőségünk csökkenésére, emellett a beruházás legalább nyolcezer ember számára biztosítana munkahelyet. Ahogy Paks II hivatalos honlapján írják: „A magyar-orosz államközi szerződés aláírásakor lefolytatott tárgyalásokon a felek abban állapodtak meg, hogy törekednek a 40%-os hazai beszállítói arány elérésére.” Az atomerőmű bővítését támogatók szerint bár a hagyományos erőművekhez képest az atomerőművek beruházási költsége nagyobb, az üzemeltetési költségük jóval kisebb, ezért hosszú távon versenyképes technológiának számítanak. A Paks II honlapján elérhető információk szerint az orosz hitel a piacinál kedvezőbb, sávos kamatozású hitel, futamideje 30 év, a törlesztés megkezdése az üzembehelyezés után esedékes. A visszafizetés 21 éven keresztül történik. Paks II-re a magyar kormány szerint azért is van szükség, mert a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia alapján kiemelt fontosságú hazánk energiaellátásában az atomenergia. Az orosz hitellel megtámogatott beruházással pedig csökkenhetne a függőséget okozó villamosenergia importunk is. Az oroszokkal való kollaboráció egyik előnye még, hogy elviekben az orosz fél a kiégett nukleáris fűtőelemek tárolását magára vállalja. A Roszatommal való szerződés azonban mégsem ad ekkora szabadságot hazánknak.

Miért nem?

A Paksi Atomerőmű tervezett élettartama 2003-ban lejárt, a parlament mégis meghosszabbította az üzemidejét: a meghosszabbított engedély 2032 és 2037 között jár le. Az új blokkokról 2014-ben Oroszország és Magyarország között mindenfajta hatásvizsgálat, tender, parlamenti vita nélkül született meg a megállapodás. A 4000 milliárd forintos beruházás részletei a mai napig nem ismertek. Egy bírósági ítélet alapján például a beruházást indokló hatástanulmányok, szemben a kormány állításával, soha nem is léteztek. A beruházás költségvetéséből hiányoznak a járulékos beruházások, az extra biztonsági intézkedések és a hulladékkezelésnek a megépítéssel összemérhető költségei. Gazdasági függőségünket Oroszországgal tovább növelné az is, hogy az atomerőmű fűtőelemeit szintén Oroszországból vásároljuk.

Egy atomerőmű építésekor számos tényezőt figyelembe kell venni a tervezés folyamán. Nem csak az adott ország jogszabályi követelményeit kell szem előtt tartani, hanem az ország adottságait is. Ha megvan a műszaki és nukleáris biztonsági követelményrendszer, következhet a különféle reaktorszállítók által kínált technológiák összehasonlítása és kiválasztása. Magyarország energiaipara több éven át készült nemzetközi tender kiírására, minden technológiát megvizsgáltak, előzetes környezeti értékelések készültek, amelyek mind környezetkompatibilisek lehettek volna. A tervezett orosz reaktor viszont több mint ezer ponton lett módosítva annak érdekében, hogy a magyar jogszabályokhoz illeszkedjen. Ezzel szemben – Jávor Benedek EP képviselő állítása szerint – a kormány azzal érvel az orosz technológia mellett, hogy a magyar műszaki és biztonsági előírásoknak csak ez felel meg.  A Westinghouse amerikai vezető reaktorgyártó cég szerint például ők is pályáztak volna a paksi bővítésre, de mivel a magyar kormány tender kiírása nélkül döntött a Roszatom mellett, így meghiúsult a tervük. Ez szembe megy az EB érvelésével, amely szerint technikailag csak az orosz technológia képes a paksi beruházás kiszolgálására. Az EB reakciója jól mutatja az orosz befolyás erejét az energiapiacon, hiszen ezek szerint a Kreml energia-diplomáciával építi újra befolyását Európában.

Összegzés

A kérdés az Oroszországgal kötött megállapodásra és a hitelszerződésre vonatkozik. A szerződés részleteinek megismerésével a társadalom szélesebb köre tudna véleményt alkotni a bővítésről, az ismeretek hiánya azonban bonyolítja a helyzetet. A beruházással kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek és a civil szervezetek háttértanulmányainak tükrében az elmúlt időszakban transzparensebbé váltak a szerződés bizonyos részletei és a hitel feltételei. Ami biztos: Paks II ügye nem a kormány magánügye, minden esélyt meg kell adni a magyar társadalom tagjainak, hogy pontos ismeretek birtokában dönthessenek egy, az ország jövőjét évtizedekre meghatározó beruházással kapcsolatban.

Források:

Energiaklub: PAKS https://energiaklub.hu/temak/paks

Greenpeace: Paks II helyett tiszta energiát! Paks II felesleges, drága és veszélyes beruházás http://www.greenpeace.org/hungary/hu/Mivel-foglalkozunk/Vezessuk-ki-a-nuklearis-energiat/Paks-II-helyett-tiszta-energiat/

Paks II. Zrt. http://www.paks2.hu/hu/technikai-menupontok/gyik/Lapok/default.aspx

2017-09-29 Greenpeace: A Roszatom kockázatai / Késedelmes munkavégzés, megkérdőjelezhető szakértelem, bizonytalan finanszírozás, súlyos környezeti veszélyek http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/A-Roszatom-kockazatai/

2017-07-18 Sáfián Fanni, Energiaklub: Paks II nélkül a világ 2050 / A Zöld Magyarország – Energia Útiterv kutatás közérthető összefoglalója https://energiaklub.hu/tanulmany/paks-ii-nelkul-a-vilag-2050-4491

2017-07-10 Greenpeace: Földrengésveszélyes területre épülne Paks II? Független szakértői vizsgálatot és a munkálatok azonnali leállítását követeli a Greenpeace Magyarország http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Foldrengesveszelyes-teruletre-epulne-Paks-II-Fuggetlen-szakerti-vizsgalatot-es-a-munkalatok-azonnali-leallitasat-koveteli-a-Greenpeace-Magyarorszag/

2017-06-28 Jávor Benedek, Párbeszéd: Paks II boríthatja a középtávú költségvetési terveket http://javorbenedek.hu/parbeszed-paks-ii-borithatja-a-kozeptavu-koltsegvetesi-terveket/

2017-04-28 Jávor Benedek, Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot http://javorbenedek.hu/parbeszed-orban-elbukta-az-atomtitkot/

2017-04-22 Jávor Benedek, Párbeszéd: Paksi hitel- orosz érdekhálóban Magyarország http://javorbenedek.hu/parbeszed-paksi-hitel-orosz-erdekhaloban-magyarorszag/

2017-03-06 Energiaklub: Most már biztos: Paks II egy gazdaságilag életképtelen beruházás https://energiaklub.hu/hirek/most-mar-biztos-paks-ii-egy-gazdasagilag-eletkeptelen-beruhazas-4445

2016-11-21 hvg.hu: Nemcsak az oroszok építhetnék meg Paks II-t http://hvg.hu/gazdasag/20161121_Nemcsak_az_oroszok_epithetnek_meg_Paks_IIt

2016-09-05 Hargitai Miklós, nol.hu: Hatalmas őrültséget csinált az Orbán-kormány, és a válasz nagyon kemény lesz http://nol.hu/belfold/paks-ii-magyarorszag-oroszorszag-orban-kormany-roszatom-europai-bizottsag-per-1630417

2014-06-23 Napi.hu: Itt az újabb botrány – Nem léteznek paksi hatástanulmányok http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/itt_az_ujabb_botrany_nem_leteznek_paksi_hatastanulmanyok.582989.html

Zöld Magyarország / Energia Útiterv – Zöld Műhely Alapítvány – Budapest, 2016 https://energiaklub.hu/files/study/Energiaklub-Wuppertal%20Z%C3%B6ld%20Magyarorsz%C3%A1g.pdf

Az elöregedő atomerőművek élettartam-hosszabbítása: Belépés a kockázatok új korszakába – Greenpeace Magyarország Egyesület – Budapest, 2014 http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/653849/Ageing_Az_eloregedo_atomeromuvek.pdf

A függetlenség napja – Atomenergia http://atomenergiainfo.hu/blog/a-fuggetlenseg-napja

A Miniszterelnökség közleménye a Paks II megállapodásról http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/hirek/a-miniszterelnokseg-kozlemenye-20141209

Paks II: Miért éppen orosz? http://www.pakspress.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=66219

 

Lap bezárása

Bezár