Támogatja Ön, hogy a kormány hagyja abba a civil szervezetek támadását?


Mi az a civil szervezet?

A 2011. évi CLXXV. törvény, amely rögzíti a civil szervezet meghatározását, jogait és kötelezettségeit, így kezdődik: Az Országgyűlés elismerve, hogy az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez, a civil szervezetek a társadalom alapvető egységei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához; az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint a civil szervezetek működési alapjainak megteremtése, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében – összhangban az Alaptörvénnyel, valamint az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel – a következő törvényt alkotja…

Civil szervezetek a törvényszék által nyilvántartásba vett egyesületek (a pártok, szakszervezetek és a kölcsönös biztosító egyesületek kivételével), az alapítványok (a közalapítványok és pártalapítványok kivételével) és a civil társaságok. A civil szervezetek olyan közcélú tevékenységeket, közfeladatokat látnak el, amelyek a közösség érdekeit szolgálják. Saját költségvetéssel rendelkeznek, gazdálkodásukkal kapcsolatban részletes beszámolói és közzétételi kötelezettségük van.

Civil szervezetek Magyarországon

Magyarországon a Kádár-rendszer évtizedei alatt csak a sport és a kultúra területén működhettek egyesületek, az alapítványt mint jogintézményt meg is szüntették. Csak a nyolcvanas évek második felében jöttek létre újra környezetvédelemmel, településfejlesztéssel és jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek. 1987-ben legalizálták ismét az alapítványi formát, 1989-ben hoztak új törvényt az egyesülési jogról. A kilencvenes évektől kezdődően a civil szervezetek száma és szerepvállalása is ugrásszerűen megnőtt.

A KSH adatai szerint 2015-ben 54 ezer civil szervezet volt Magyarországon, 20 ezer alapítványi, 34 ezer egyesületi formában működött. Az alapítványok tevékenysége az oktatáshoz (33%), a szociális ellátáshoz (16%) és a kultúrához (15%) kötődött leginkább. Az egyesületekre jellemző volt a szabadidős- (23%) és sporttevékenység (19,5%), valamint a kulturális szerepvállalás (14%) magas aránya. A civil szervezetek 80%-a éves szinten 5 millió forint alatti bevételt ért el, és csak 3%-uk ért el 50 millió forint feletti bevételt. A teljes nonprofit szektort (a civil szervezetek ennek csak 88%-át adják, a kategóriába ugyanis beletartoznak a nonprofit vállalkozások és a különböző érdekképviseletek is) vizsgálva a bevételek 55%-a a fővárosban összpontosult, és csak a bevételek 6,6%-a került a községekbe, ahol a szervezetek negyede működik. A civil szervezetek 36 ezer főt foglalkoztattak 2015-ben (a teljes nonprofit szektor átlagbére 21%-kal marad el a nemzetgazdasági átlagtól), 7,5 ezer főt megbízási szerződéssel, az önkéntes segítőik becsült száma pedig megközelítette a 400 ezret.

Az 1989-es törvényt az egyesülési jogról 2011-ben váltotta fel az új törvény: ez meghatározta a civil szervezetek körét; bevezette a civil társaság kategóriáját (ezzel kiterjesztette az egyesülési jogot); létrehozta a Civil Információs Portált, a civil szervezetek egységes nyilvántartását; és szabályozta a szervezetek működését és megszűnését is (a nem működő vagy megszűnt civil szervezeteket a bíróság automatikusan törli a nyilvántartásból). A közhasznúság fogalmát és megszerzését azonban vitathatóan alakította át az új törvény, lényegében kiüresítette; valamint a civil szervezetek állami támogatásának mechanizmusát is megkérdőjelezhető módon szabta át: az addig az állami támogatás elosztásáért felelős Nemzeti Civil Alapot átnevezte Nemzeti Együttműködési Alapra, amely testületeiben túlsúlyba kerültek a kormányzati delegáltak, ráadásul a testületek elnökeinek kinevezése is a miniszter kezébe került.

A civil szervezetek megtámadása

2013 végén, már a választási kampány hevében és az Edward Snowden által kirobbantott lehallgatási botrány örvén Kocsis Máté, a Fidesz akkori kommunikációs igazgatója nyilatkozta, hogy Amerika nemcsak információt gyűjtött, hanem politikai befolyásszerzésre törekedett Magyarországon. A kormányközeli lapok arról cikkeztek, hogy az National Security Agency (NSA) magyarországi civil szervezetek számára szolgáltatott titkos információkat.

A 2014-es választások után pár nappal Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kifogásolta, hogy a norvég kormány nem a magyar kormánnyal konzultál arról, hogyan segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését milliárdos keretösszegéből, hanem az ellenzéki LMP-hez köthető magyarországi civil szervezetek osztják szét ezt a pénzt a pályázók között. 2014. április 8-án a Nemzeti Nyomozó Iroda váratlanul, nagy erőkkel kiszállt a Norvég Civil Támogatási Alapot (NCTA) kezelő Ökotárs Alapítvány és Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány irodáihoz, és egész napos vesztegzár alá vette azokat, a dolgozóiknak megtiltották, hogy telefonjaikat használják. A délután folyamán a civil szervezetek vezetőinek magánlakásán is házkutatást tartottak. 2014. május 23-án kelt levelében Orbán Viktor, miniszterelnök a Norvég Civil Támogatási Alap soron kívüli ellenőrzését rendelte el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI).

A kifogások, vádak, gyanúsítások, vizsgálatok, ellenőrzések sora miatt a viszony Norvégia és Magyarország között megromlott, a norvég kormány le is állította azt a nagyobb (36 milliárd forint) támogatási programját, amely a magyar gazdaság élénkítését szolgálta, és amelyet a magyar kormány osztott szét. A civil szervezeteknek szánt kisebb (4 milliárd forint) program összegeit azonban továbbra is folyósította. 2014 nyarán a KEHI előbb a lebonyolító civil szervezetek adószámának felfüggesztését kezdeményezte a NAV-nál (az alapítványok fellebbeztek, majd bíróságon támadták meg a döntést), majd ősszel rendkívüli adóellenőrzést kért rájuk. Hét civil szervezetnél indult rendkívüli adóellenőrzés és ügyészi vizsgálat 2015 januárjában. 2015 őszére a norvég és a magyar kormány megállapodott a norvég gazdaságélénkítő pénzek folyósításának újranyitásában; a norvég civil pénzeket szétosztó, illetve belőlük projekteket megvalósító civil szervezetekkel kapcsolatos vizsgálatokat pedig a magyar hatóságok és intézmények lezárták. A rendőrségi nyomozás (a skála széles volt: jogosulatlan pénzügyi tevékenység, hűtlen kezelés, költségvetési csalás, okirat hamisítás) nem vezetett gyanúsításhoz; az adóellenőrzések nyomán sehol nem indultak hatósági vizsgálatok; a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolítását pedig közben a független vizsgálók kifogástalannak találták. A legfrissebb hír az NCTA felől, hogy 2017. november 16-án a Miniszterelnökség kitüntetését vette át a norvég nagykövettől az NCTA pénzek kezeléséért az Ökotárs Alapítvány igazgatója.

Az új civil törvény

2015 végén és 2016 során a kormány képviselői továbbra is idegen zsoldban álló civilekről beszéltek. 2017. január 10-én aztán Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, frakcióvezető-helyettese így nyilatkozott: A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani.

2017. április 7-én megjelent annak a törvényjavaslatnak a szövege, amely a civil szervezeteket arra kötelezné, hogy külföldről támogatott szervezetként regisztrálják és tüntessék fel magukat nyilvános megjelenéseikben, amennyiben évi 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kapnak külföldi forrásból. Külföldi támogatásnak számít az Európai Uniótól kapott pénz is, amennyiben azt nem magyar kormányzati szerv osztja szét.

A törvényjavaslatot rengeteg kritika érte: tiltakoztak a civil szervezetek, és a Velencei Bizottság (az Európa Tanács tanácsadó szerve) is megfogalmazta aggályait. Egyrészt a civil szervezetek gazdálkodása eddig is nyilvános volt, finanszírozásuk közzététele eddig is jogszabályi előírás volt. Másrészt a külföldről támogatott szervezetként való megnevezés a kormánykritikus civil szervezetek hiteltelenítésének kiváló eszköze: ha egy civil szervezet kritizálja a kormányt, mert az antidemokratikus, korrupt lépéseket tesz, akkor a kormány mondhatja, hogy nem is független a bíráló, hanem külföldi ügynök, esetleg ellenség – ezzel nem csak magát a civil szervezetet, de annak állításait is semlegesíteni tudja. A törvény ráadásul nem vonatkozik a kormány által folyósított támogatásokra, akkor sem, ha azok az Európai Unió pénzét használják fel: így továbbra is lehetséges a kormányközeli civil szervezetek kormányzati támogatása uniós forrásokból is természetesen anélkül, hogy őket külföldről támogatott szervezetként kellene feltüntetni. Mindezek mellett a törvény a vallási, sport- és nemzetiségi szervezetekkel indokolatlanul kivételez, ugyanis rájuk egyáltalán nem vonatkozik.

2017. június 13-án az Országgyűlés elfogadta az új törvényt. A Velencei Bizottság szerint nincs biztosíték arra, hogy az elfogadott törvény nem fog aránytalan és szükségtelen beavatkozást jelenteni a szólás- és gyülekezési szabadságba, a magánélethez való jogba, és nem ad biztosítékot a diszkriminációmentességre sem. Közel kétszáz civil szervezet közös állásfoglalásban ítélte el a törvényt, mert az felesleges, káros, és megbélyegzi a civil társadalmat. Több civil szervezet bejelentette, hogy nem fog eleget tenni az új törvény előírásának: nem regisztrálja magát külföldről támogatott szervezetként, és nem is tünteti így fel magát nyilvános megjelenéseiben. 23 szervezet pedig a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért jogászai által készített közös panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a törvény ellen.

Világtrend

Egyfelől Oroszországában és a környező posztszovjet államokban születtek hasonló intézkedések a civil szervezetekkel kapcsolatosan: Putyin oroszországi szabályozása szerint 2012 óta bármekkora külföldről folyósított pénz miatt külföldi ügynökké válhatnak a civil szervezetek. Ezt a törvényt 2013-ban orosz civil szervezetek megtámadták a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. 2017-ben ehhez a perhez több magyar civil szervezet is beadvánnyal csatlakozott a terjedő veszélyes orosz minta miatt: Európa számára veszélyes mintaként szolgálnak Putyin orosz elnök illiberális intézkedései, a rossz minta terjed a többi illiberális állam között is. Nem csak Magyarországon születtek ugyanis a civil szervezeteket ellehetetlenítő törvények az elmúlt időszakban, hanem többek közt Kazahsztánban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Örményországban, Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában is. Törökországban pedig 2016 novemberében 370 civil szervezet tevékenységét függesztették fel: az indok terrorveszély volt, pedig a 370 szervezet nagy része nőjogi, emberi jogi vagy környezetvédelmi területeken tevékenykedett.

Másfelől Izraelben van érvényben hasonló törvény. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is tanácsadója volt az az Arthur J. Finkelstein, akit a negatív kampányok keresztapjaként emlegetnek. Izraelben 2010-ben kezdődött el az első kampány, amelyben politikusok nyilatkozták, hogy a palesztinok és a menekültek jogaiért kiálló civil szervezetek az ország ellenségei. Ezzel párhuzamosan a kormányközeli civil szervezetek óriásplakátokon hirdették ugyanezt. Nem sokkal később törvényt hoztak, amely szerint azok a civil szervezetek, amelyek a forrásaik több mint felét külföldről kapják, minden nyilvános megjelenésükben kötelesek feltüntetni a külföldi támogatás tényét. A kampány hatásos volt: míg 2011-ben a megkérdezett izraeliek 65%-a tartotta pozitív fogalomnak az emberi jogokat, 2016-ban már csak 45%-uk.

Hogyan tovább?

A magyarországi civil szervezetek támadása 2014 tavasza óta folyamatos. A kormány ellenséges hangnemet használ velük szemben, a kommunikációt pedig hatósági és intézményi eljárások, valamint stigmatizáló törvényalkotás követte. Titkosszolgálati vizsgálat is zajlik civil szervezetekkel szemben; a kisebbik kormánypárt, a KDNP ifjúsági tagozata pedig feljelentést tett azok ellen a civil szervezetek ellen, akik bojkottálják az új törvényt. A civil szervezetek mindemellett kiszorulnak bizonyos tevékenységeik területeiről is: ki lettek tiltva például a börtönökből azok a jogvédők, akik 18 éve segítettek a büntetésvégrehajtás dolgozóinak a fogvatartottak jogainak biztosításában; és miniszteri rendelet tilthatja meg a jövőben azt is, hogy karitatív civil szervezetek ételt oszthassanak.

Források:

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV

2017-04-07 Dr. Gulyás Gergely (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz), Németh Szilárd István (Fidesz) törvényjavaslata a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról http://www.parlament.hu/irom40/14967/14967.pdf

2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1700076.TV&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT

2016-12-23 KSH, Statisztikai Tükör: A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői, 2015 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit15.pdf

Index, AKTA: A kormány a civilek ellen https://index.hu/aktak/civilek_kormany_orban_viktor_okotars_nemeth_szilard_tasz_norveg_civil_alap/

2017-11-29 Horváth Bence, 444.hu: Orbán utasítására vegzálták, most a Miniszterelnökség kitüntetését kapta meg a norvég civil pénzek kezeléséért az Ökotárs Alapítvány https://444.hu/2017/11/29/orban-utasitasara-vegzaltak-most-a-miniszterelnokseg-kitunteteset-kapta-meg-a-norveg-civil-penzek-kezeleseert-az-okotars-alapitvany

2017-08-30 Magyar Helsinki Bizottság: Közös alkotmányjogi panaszt adtunk be a civilellenes törvénnyel szemben http://www.helsinki.hu/kozos-alkotmanyjogi-panaszt-adtuk-be-a-civilellenes-torvennyel-szemben/

2017-08-30 Magyar Helsinki Bizottság: Kérdezz-felelek a civilellenes törvény alkotmánybírósági panaszáról http://www.helsinki.hu/kerdezz-felelek-a-civilellenes-torveny-alkotmanybirosagi-panaszarol-qa/

2017-08-25 dr. Hüttl Tivadar 23 civil szervezet képviseletében előterjesztett alkotmányjogi panasza http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/928220418567d33cc125818b0042257d/$FILE/IV_1685_0_2017_ind%C3%ADtv%C3%A1ny_anonim.pdf

2017-08-25 TASZ: Magyar civilek Putyinékkal szemben https://tasz.hu/hirek/magyar-civilek-putyinekkal-szemben

2017-07-10 Rényi Pál Dániel, 444.hu: Izrael minden eddiginél szigorúbb civiltörvényt tervez, Sorosról szól majd az egész https://444.hu/2017/07/10/izrael-minden-eddiginel-szigorubb-civiltorvenyt-tervez-sorosrol-szol-majd-az-egesz

2017-07-06 MTI, 24.hu: Őrizetbe vették a török Amnesty International igazgatóját http://24.hu/kulfold/2017/07/06/orizetbe-vettek-a-torok-amnesty-international-igazgatojat-es-het-jogvedot/

2017-04-20 Anatolij Resetnyikov, Index: Hat lecke Oroszországból a magyar civileknek https://index.hu/velemeny/olvir/2017/04/20/oroszorszag_civilek_ceu/

2017-03-20 TASZ: Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk https://tasz.hu/magunkrol/civilek-nelkul-nem-megy-magyarorszagnak-szuksege-van-rank

2016-11-30 Amnesty International Magyarország: Több száz török civil szervezet munkáját függesztették fel http://www.amnesty.hu/eset/torok-civil-szervezetek

2016-11-12 NTT, Index: Civil szervezetek százait tiltotta be a török kormány http://index.hu/kulfold/2016/11/12/civil_szervezetek_szazait_tiltotta_be_a_torok_kormany/

2016-07-12 Plankó Gergő, 444.hu: Izrael megbélyegzi a külföldről támogatott civil szervezeteket https://444.hu/2016/07/12/izrael-megbelyegzi-a-kulfoldrol-tamogatott-civil-szervezeteket

2011-12-01 Ökotárs Alapítvány: Fürdővízzel a gyereket – problémák az új civil törvényben http://civiljogok.hu/hirek/201112/01/furdovizzel-gyereket-problemak-az-uj-civil-torvenyben

Lap bezárása

Bezár