Támogatja Ön, hogy a kormány biztosítsa az országban legálisan tartózkodó menekültek jogait, tegye lehetővé számukra a békés és eredményes beilleszkedést a magyar társadalomba?


Mi a probléma?

“Európai falu” – fogadja a tábla az Őcsénybe érkezőket; ami nem sikerült valami európaira, az a falubeliek reakciója volt, amikor megtudták, hogy menekültek látogatnának a falujukba. Napokig tartotta izgalomban a magyar közvéleményt az őcsényiek tiltakozása. Pedig a történet egyszerűen indult. Egy panziós – aki korábban már üdültetett hátrányos helyzetű családokat, gyermekeket – úgy döntött, felajánlja szállását rövid nyaralásra néhány menekültnek. Még csak tárgyaltak a lehetőségekről a Migration Aid nevű, a Magyarországra érkező menedékkérők segítésére létrejött civil szervezettel, mikor a falu nagy többsége kikelt az ötlet ellen. A menekültellenes hangulat odáig fajult, hogy a polgármester beadta lemondását.

Máskor egy balatoni nyaralásnál nézték szúrós szemmel a menekülteket. Aki már találkozott menekültekkel az országban, csak megerősítheti: amerre ők járnak, minden mozdulatukat árgus szemek követik, integrációjuk mai társadalmunkba szinte lehetetlen feladatnak tűnik. A kormány által képviselt menekültellenes álláspont pedig olaj a tűzre. De miért félünk ennyire a menekültektől? Szabad nekik egyáltalán üdülniük, míg nincs biztos státuszuk? Be tudnának illeszkedni, ha hagynánk őket?

2015 óta nőtt jelentős mértékben a migráció Európában. 2016-ban, csak a Földközi-tengeren 362753 ember érkezett az Európai Unió területére; közülük 5022 ember nem élte túl az utat. Bár az EU számos intézkedést hozott azóta a menekültek és bevándorlók ügyében, mégis a magyar kormány intézkedései lettek ismertek világszerte. A kormány már 2015 elején elindította nyíltan menekültellenes kommunikációs kampányát, amely azóta is tart. A Fidesz lényegében minden reklámfelületen hirdeti bevándorlóellenességét, emellett pedig aktívan napirenden tartja a témát a parlamentben is. 2015 óta intézkedések sora született, amelyek nem csak a menekültek helyzetének nehezítésére irányultak, hanem az EU-s jogszabályokkal sincsenek összhangban. A kampány pedig, ahogy az őcsényi eset rávilágított, befolyással bírt a menekültekhez való viszonyuláshoz hazánkban. Emellett több civil jogvédő egyesület, köztük a Human Rights Watch és a Magyar Helsinki Bizottság is többször szóvá tette, hogy Magyarországon az Európai Unió által kiemelt, menekülteket megillető emberi jogok nem érvényesülnek.

Kit nevezünk menekültnek?

Az 1951-es genfi egyezmény* értelmében a menekült olyan, a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja igénybe venni.

*A genfi egyezmény a menekültügy legfontosabb nemzetközi dokumentuma: az ENSZ nemzetközi szerződése, amely meghatározza a menekült fogalmát; tartalmazza, hogy az egyezményt aláíró országokban milyen jogok illetik meg a menekülteket, előírja a menekültek ellátását és a menekülteknek a befogadó országgal szembeni kötelezettségeit is. Egyértelműen kijelenti azt is, hogy a menekültek nem küldhetőek vissza olyan országba, ahol veszélyben lennének.

Ki lehet menekült Magyarországon?

Azok az emberek, akik Magyarország déli határához érkeznek, nagy többségükben (2017 első tíz hónapjában 83%-uk) háborús vagy terror sújtotta övezetből menekülnek (46%-uk gyermek, 36%-uk nő). Ahhoz azonban, hogy a magyarországi menekült- vagy oltalmazott státuszt megkaphassák, menedékjogi kérelmet kell benyújtaniuk. A menedékjog ugyanis az a jogcím, ami a menedékkérőt feljogosítja arra, hogy Magyarország területén tartózkodjon, és egyidejűleg védelmet is biztosít számára a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. Aki benyújtja menedékjogi kérelmét, azt hívjuk menedékkérőnek.

A menedékjogi kérelem benyújtása azonban egyáltalán nem egyszerű: a Magyarországra érkezőket szögesdrótos kerítés várja a déli határon, amelyet ha átlépnek, bűncselekményt követnek el. 2016. július 5. óta működik hazánkban az ún. mélységi határellenőrzés is: akit a határtól 8 km-en belül elfognak, azt visszakísérik a kerítés másik oldalára, és útbaigazítják a pusztában álló konténertelepek, a rácsokkkal, fegyveresekkel és kutyákkal őrzött ún. tranzitzónák felé. A tranzitzónákba azonban a szerb oldalról bejutni átlagosan fél-, egy év alatt lehetséges: a két szerbiai tranzitzónába hétköznaponként ugyanis átlagosan öt-öt menedékkérő, tehát heti kb. ötven ember jut be. 2017. március 28. óta ráadásul a fenti 8 km-es szabály az egész ország területére vonatkozik az ún. tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet miatt – amit a kormány bármiféle kontroll nélkül rendre meghosszabbít, a hosszabbítás indokait pedig titkosítja. Az új szabályok és gyakorlat következtében le is csökkent a Magyarországon benyújtott menedékjogi kérelmek száma az utóbbi évben.

Aki a tranzitzónákba bejut és beadja menedékjogi kérelmét, annak a tranzitzónák konténertelepein kell maradnia a kérelme elbírálásának idejére. A tranzitzónák Szerbia felé nyitottak, azonban ha a menedékkérő elhagyja a területüket Szerbia felé, azzal “önként” lemond a menedékjogáról. A tranzitzónákban történő fogvatartás csak a 14 év alatti, kísérő nélküli kiskorú menedékkérőkre nem vonatkozik, őket Fóton helyezik el. 2017. október 31-én a két szerbiai tranzitzónában összesen 431 embert tartottak fogva, köztük 212 gyermeket.

Magyarországon a menedékjogi kérelmeket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) bírálja el. 2017 október végéig 2959 új menedékjogi kérelem került benyújtásra, a BMH összesen 955 menekült- és oltalmazott státuszt adott ki, a kérelmek ⅔-át tehát elutasította.

Ha a BMH menekültstátuszt ad ki, az határozatlan időre szól, azaz vagy a magyar állampolgárság megszerzéséig, vagy a státusz visszavonásáig érvényes; legalább három évenként hivatalból felülvizsgálják ugyanakkor; tíz évre érvényes magyar személyi igazolvány jár vele, családegyesítési lehetőség, munkavállalási jog; valamint három év itt tartózkodás után a magyar állampolgárság is kérhető. A BMH kiadhat oltalmazott státuszt is, ezt jellemzően olyan menekültek kapják, akiket nem személyes ok (vallás, politikai vélemény stb.) miatt fenyeget üldözés a hazájukban, hanem az általánossá vált magas fokú – például háborús, polgárháborús – erőszak elől kellett menekülniük. Az oltalmazott státusz öt évig érvényes, azonban megújítható, és ezt is három évenként legalább hivatalból felülvizsgálja a BMH.

A menedékkérőknek két szakaszból álló menedékjogi eljáráson kell átesniük. Az előzetes vizsgálatban a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) mérlegeli, hogy a menedékkérő kérelme elfogadható-e, erre a BMH-nak maximum 30 napja van. Amennyiben a kérelmet nem utasítják el az előzetes vizsgálat során, jöhet a részletes eljárás. Többször is kihallgathatják, miért menekült el hazájából a menedékkérő. A kihallgatásokról készül jegyzőkönyv, de csak magyar nyelven; a menedékkérőnek ezt kell aláírnia, ha tovább akar menetelni a procedúrában, az aláírásával viszont beleegyezését adja, hogy ami le van írva (magyarul), az hangzott el a meghallgatáson. A meghallgatások helyszínéről és időpontjáról szintén csak magyar nyelvű levélben kap értesítést a menedékkérő. És bár a menedékkérőnek joga van: tolmácsot kérni, tájékoztatást kapni saját nyelvén, ingyenes jogi segítséget kérni (ügyvédtől, vagy civil szervezettől), sok esetben azonban a tolmács és a jogász, az eljárás gyors menete miatt, csak telefonon, rövid konzultációs időkeretben tud segítséget nyújtani számára. Előfordulhat, hogy nemzetbiztonsági kockázatok miatt a menedékkérőt az Alkotmányvédelmi Hivatal is kihallgatja. Az eljárás eredményéről így a BMH 45-90 nap alatt hoz döntést.

Összegzés

A Balaton partján nyaraló menekültek oltalmazott státuszban voltak. A magyar társadalomban kialakult ellenérzés ellenére teljesen jogszerű volt az utazásuk, ezzel a magyar jogokat nem sértették. Ahogy a jogszabály is kimondja: „a menekültek és oltalmazottak a magyar állampolgárokkal megegyező feltételekkel jogosultak valamennyi jogszabály és helyi rendelet alapján nyújtott szociális támogatásra és ellátásra. Státuszuk a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokat biztosít számukra, illetve kötelezettségekkel terheli őket.”

Források:

The UN Refugee Agency: Mediterranean: Dead and Missing at sea https://data2.unhcr.org/en/documents/download/52674

KSH: Magyarországra érkezett menedékkérők és a nemzetközi védelemben részesülők száma http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_wnvn001.html

Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal: Menekültügyi eljárás http://www.bmbah.hu/jomla/index.php?option=com_k2&view=item&layout=item&id=421&Itemid=392&lang=hu

2017-11-01 Magyar Helsinki Bizottság: Magyar menekültügy a számok tükrében 2017. november 1.  https://www.helsinki.hu/magyar-menekultugy-a-szamok-tukreben-2017-november-1/

2017-09-26 Vég Márton, MNO: Őcsény nem kér a migránsokból, lemond a polgármester https://mno.hu/belfold/ocseny-nem-ker-a-migransokbol-lemond-a-polgarmester-2418825

2017-08-08 Vastagbőr: Nyaralhat oltalmazotti státuszt kapott menedékkérő a Balaton partján? https://vastagbor.atlatszo.hu/2017/08/08/nyaralhat-oltalmazott-statuszt-kapott-menedekkero-a-balaton-partjan/

2017-07-13 Európai Parlament, Hírek: Migrációs válság Európában http://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20170629STO78631/migracios-valsag-europaban

2017-03-28 Magyar Helsinki Bizottság: 11 pontban a menekültügy kíméletlen szabályairól http://helsinkifigyelo.blog.hu/2017/03/28/11_pontban_menekultugy_uj_szabalyozasarol

2016-07-05 Magyar Helsinki Bizottság: Önkényeskedésre kaptak lehetőséget a rendőrök https://www.helsinki.hu/onkenyeskedesre-kaptak-lehetoseget-a-rendorok/

2016-12-18 The UN Refugee Agency: Nemzetközi menekültjog / Az otthonaikból elüldözöttek védelmének alapeszközei http://www.unhcr.org/hu/60-huinformacioforrasokjogi-dokumentumoknemzetkozi-menekultjog-html.html

2016-07-15 The UN Refugee Agency: Hungary: UNHCR concerned about new restrictive law, increased reports of violence, and a deterioration of the situation at border with Serbia. http://www.unhcr.org/news/briefing/2016/7/5788aae94/hungary-unhcr-concerned-new-restrictive-law-increased-reports-violence.html

2016-07-13 Human Rights Watch: Hungary: Migrants Abused at the Border https://www.hrw.org/news/2016/07/13/hungary-migrants-abused-border

Lap bezárása

Bezár