Támogatja Ön, hogy a kormány bér- és szociális bérlakás-programmal küzdjön a hajléktalanság ellen?


Magyarországán körülbelül 1,5 millió embert érint a lakhatási szegénység. Hozzávetőlegesen 30 ezer embernek nincs fedél a feje fölött. A magyar társadalom majdnem fele túlzsúfolt lakásokban kénytelen élni, a gyerekek kétharmada penészes és nedves otthonban lakik, legalább 200 ezer közülük fürdőszoba nélkül nő fel. 140 ezer magyar képtelen fizetni lakáshitelének törlesztőrészletét, több százezren pedig a rezsiköltségeket. 300 ezer embernek kellene megfizethető bérlakás, közel ennyien élnek szegénytelepeken napjainkban Magyarországon. A számok megdöbbentőek, és nem csak a szociális háló hiányát, hanem az odafigyelés hiányát is tükrözik. És bár a kormány közel 200 milliárd forintot különít el évente a  központi költségvetésből lakhatási célokra, ennek elenyésző része kerül tényleges a rászorulókhoz (a támogatás jelentős hányada a középosztály és a tehetősebbek lakáscéljait segíti). Támogatásra pedig szükség volna, főleg mert  a társadalom jelentős része is emellett áll ki: egy 2013-ban, a Medián által készített felmérésben a válaszadók (pártszimpátiától függetlenül) 69%-a mondta, hogy támogatni kellene a hajléktalan embereket. Közel kétharmadukat azért zavarja, hogy vannak hajléktalanok, mert mindenkinek jobb lenne, ha lenne hol lakniuk. 80%-uk szerint több szociális gondoskodásra lenne szükségük a hajléktalanoknak, 78%-uk támogatná, hogy több hajléktalanszálló épüljön. Lakhatási támogatást a válaszadók 61%-a nyújtana a rászorulóknak. A felmérés megrázó eredménye volt, hogy a válaszadók 7%-a azt nyilatkozta, hogy van hajléktalan hozzátartozója, vagyis több mint 600 ezer embernek van közvetlen tapasztalata a problémáról. A kérdőívet a Február Harmadika Munkacsoport hajléktalan emberekkel is kitöltette: közülük 73% szeretne több lakhatási támogatást, 72%-uk több hajléktalanszállót, 71%-uk pedig szociális bérlakásokat.

A Város Mindenkié Csoport felmérése szerint 2016 februárjában legalább tízezer ember élt az utcán. Közülük 3968 Budapesten, 6238 pedig vidéki városokban. De a szám ennél sokkal magasabb lehet. A szervezet közérdekű adatigénylése alapján 2015 nyarán 4350 menedékhely, míg 2015 telén 5734 állt rendelkezésre. Átmeneti szálláshely hajléktalan otthonokban, ahol idős és beteg hajléktalanokat szállásolnak el, nyáron 5430, télen pedig 5780 volt. Nappali melegedőkben nyáron 7592, télen 7598 férőhelyet biztosított az állam. De a fedél nélküli embereken kívül sokkal több honfitársunkat érinti a lakhatási szegénység. A Habitat for Humanity felmérése szerint 2015-ben 840 ezer ember küzdött megfizethetőségi problémákkal, közülük 100 ezer embernél kapcsolták le a villanyt vagy a gázt, 140 ezer ember több mint 90 napja tartozott jelzáloghitelének részletével, 100 ezer embernek pedig nem volt megfelelő lakcíme. Ez utóbbi szám 2017-ben sem változott. Ma Magyarországon 70 808 embernek nincs érvényes lakcíme, ráadásul közülük 5 ezer kiskorú. Érvényes lakcím nélkül lényegében nem gyakorolhatják állampolgári jogaikat: nem szavazhatnak, nem járhatnak iskolába, és az egészségügyi ellátásban is hátrányokat kell elszenvedniük (nem tudnak bejelentkezni körzeti orvoshoz vagy szakrendelésekre). Az érvényes lakcímmel nem rendelkezők (vagyis akik nincsenek bejelentve sem szociális intézménybe, sem magán- vagy önkormányzati lakásba) 41%-a Budapesten volt korábban bejelentve, a többiek Miskolcon, Debrecenben, Pécsett és Szegeden.

A rendszerváltás előtt nem volt ennyire siralmas a helyzet. A Kádár-rendszer alatt Magyarországon jellemzőbben férfiak kerültek az utcára, de már a kilencvenes években nőtt a hajléktalan nők száma. Napjainkban jellemzően az elváltak, az állami gondozásból kikerültek, a munkahelyüket vagy albérletüket elvesztők, a családon belüli erőszak elől menekülők és a menekülttáborokból elbocsájtottak kerülnek az utcára. A szociális háló kiépítése helyett a tömeges hajléktalanság fenntartása és újratermelése folyik.  A tél közeledtével a kormánynak igyekeznie kellene hosszútávon megoldani a problémát, mert a zsíros kenyér és a meleg tea nem kielégítő válasz a rendszerszintű hiányosságokra. A jelenlegi lakáspolitika arra elégséges, hogy életet mentsen, de a hajléktalanságból kiutat nem mutat.

A magyar lakásállomány kb. 90%-át ma a tulajdonosok lakják,  az állam mégis évi 100 milliárd forinttal támogatja a saját tulajdonú lakásvásárlást. Ez a támogatás azonban nem nyújt segítséget azok számára, akik saját tőkéből képtelenek lakásvásárlást finanszírozni. Ők vagy hitelfelvételre kényszerülnek, hogy lakáshoz jussanak, vagy a lassan az egekig emelkedő albérletárakat kénytelenek kigazdálkodni. Napjainkban Magyarországon 840 ezer embert érint a lakhatási probléma: ők azok, akiknek havi költségvetésükben legalább 40%-ot tesznek ki a lakhatási költségek. A bérlakásszektor nekik is megoldás nyújtana, de ehhez hatékonyabb szabályozásra és szociális bérlakásokra lenne szükség. Míg korábban (1916-tól 1991-ig) szabályozva voltak az állami (tanácsi) lakásbérleti szerződések felmondásának körülményei, addig a kilencvenes évektől teljesen átalakult a szektor. Az állami lakásokat privatizálták, és nem korlátozták a lakásbérlet áremelésének és a szerződés felmondásának feltételeit. A lakás mára piaci áruvá vált, a bérlő és bérbeadó közötti viszony törvényileg egyenrangúvá alakult. Mivel a lakásbérlés polgári jogi jogviszony, így a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A legnagyobb problémája a szabályozásnak az elvi egyenrangúság, hiszen bérbeadó és bérlő közt sosem szimetrikus a viszony. A rendszerváltás előtt még létezett a bérlőt védő rendelkezés, a kilencvenes évek szüntették meg.

2016-ban rég nem látott közpolitikai figyelem és forrás irányult a lakhatás területére. Ekkor a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (mely a fizetésképtelenné vált jelzáloghitelesek problémáinak enyhítésére jött létre) ingatlavásárlásokra fordított keretösszegét 15,5 milliárd forintról 25,5 milliárdra emelte a kormány. Azonban, ahogy fentebb már láthattuk, ez főleg a jobbmódúak számára jelentett segítséget. Jelenleg a lakhatási szegénység megoldása az önkormányzatokra hárul.

A hajléktalanság kezelésére szánt állami normatíva évek óta változatlan. Krízisellátásra elegendő támogatás jut, a krízis valódi megoldására viszont ez nem elég. A nappali melegedők részére évente 206 100 forint/fő jut, átmeneti intézményeknek 468 350/fő. Hajléktalanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátására a forrás kb. 450-500 millió forint évente, miközben 2014-ben a tényleges költés 638,9 millió forint, 2015-ben pedig 479, 2 millió forint. Jelentős változást ekkora összegű támogatással nem lehet elérni. Az állami gondozásból kikerült fiatalok számára nyújt ugyan lakhatási célra költhető támogatást a kormány (Gyermekvédelmi Lakásalap), de ennek a keretösszege évről évre csökken (2014-ben 1,6 milliárd forint, 2015-ben 1,54 milliárd forint volt, a 2018-as tervek szerint 1,24 milliárd forint lesz).  Jogi és intézményi változtatások nélkül kevés az esély arra, hogy a ma fedél nélkül élők segítséget kapjanak az államtól a lakáshoz való hozzáférésben. Vannak civil szervezetek, akik a lehetőségeikhez mérten igyekeznek változtatni a helyzeten: a Habitat for Humanity például évente átlagosan 5 családnak biztosítja a lakhatását úgy, hogy nem lakható állapotú önkormányzati lakásokat újít fel nekik, így tartósan megfizethető megoldást nyújt a hajléktalan családok számára. 2014-ben segítségükkel 15 hajléktalan judott fedélhez Újpesten, Kőbányán, Budafokon és Zuglóban, 2015-ben pedig 10 ember költözhetett be az általuk felújított 6 lakásba. A civil szervezet szerint a hajléktalanság csökkentésében a megfizethető bérlakások mellett szükség lenne a közművek felé fennálló és a lakáshitel-tartozásokból felhalmozódott adósságok rendezésére, illetve segítséget kellene nyújtani az aktuális rezsiszámlák fizetésében is.

A valódi megoldás kulcsa az, ha mindenkinek van emberhez méltó otthona, amit koherens lakás- és szociálpolitikával biztosít az állam. Amíg a segítség várat magára, ezeken az alábbi elérhetőségeken tudunk segíteni és segítséget kérni:

Önkormányzati pályázható bérlakások (havonta frissül): http://utcajogasz.hu/2017/11/budapest-fovarosi-onkormanyzati-lakaspalyazatok-2017-november/

Bérlakással kapcsolatos információk: http://utcajogasz.hu/lakasinfo/

Ha bajban levő hajléktalanon segítenénk: http://www.diszpecserportal.hu/regionalis-diszpecserszolgalatok/regionalis-diszpecserszolgatok.html

Források:

Habitat for Humanity Magyarország: A megfizethető bérlakásszektor felé 2017 http://habitat.hu/ext-files/hfhh_a_megfizetheto_berlakasszektor_fele_2017_rovid.pdf

Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2016 http://habitat.hu/ext-files/hfhh_lakhatasi_jelentes_2016_web_2.pdf

2017-08-11 Szalai, Index: Durván nőni látszik a hajléktalanok száma http://index.hu/gazdasag/2017/08/11/durvan_noni_latszik_a_hajlektalanok_szama/

2017-01-05 Udvarhelyi Tessza, Kettős Mérce: Hajléktalanság és hideg – Mit tehetünk? http://kettosmerce.blog.hu/2017/01/05/hajlektalansag_es_hideg_mit_tehetunk

2016-09-03 AVM-blog: Hány hajléktalan ember él Magyarországon? http://avarosmindenkie.blog.hu/2016/09/03/hany_hajlektalan_ember_el_magyarorszagon

2013-07-01 Lakatosné Jutka, AVM-blog: A hajléktalanság mint társadalmi probléma http://avarosmindenkie.blog.hu/2013/07/10/a_hajlektalansag_mint_tarsadalmi_problema

2013-04-21 Menhely Alapítvány, Sajtóközlemény: A lakosság többsége inkább segítené a hajléktalanokat, mint büntetné http://www.menhely.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3021%3Asajtokoezlemeny&catid=13%3Amedia&Itemid=75

2013-02-15 Udvarhelyi Tessza, AVM-blog: Fagyhalál és lakáspolitika – A hiányzó kapocs http://avarosmindenkie.blog.hu/2013/02/17/fagyhalal_es_lakaspolitika_a_hianyzo_kapocshttp://www.habitat.hu/terepi-program/1

Lap bezárása

Bezár